Szerző Bíró Kamilla

Mi táplál igazán?

Olvasási idő: 3 perc

„Én vagyok az élet kenyere…” (Jn 6,35) Munkából hazafelé jövet mindig meglátogattam egy kedves hívő nénit, aki mozgássérült volt és nem tudott járni. Mindig nagy élmény volt bemenni hozzá, beszélgetni és együtt imádkozni vele. Felüdültem én is, ő is. Egyik este nagyon éhesen tartottam hazafelé a munkából és úgy gondoltam, hogy most nem megyek be, hanem először eszem, aztán inkább később visszajövök hozzá. Ekkor felmerült bennem a kérdés, hogy valóban fontosabb az evés, mint az, hogy meglátogassam ezt a nénit? Nagyon elszégyelltem magam, hogy ennyire magam körül forgok. Aztán bementem, beszélgettünk, imádkoztunk és már nem is voltam annyira éhes, amikor…

Szerző Balázs Krisztina

A tisztító metszés

Olvasási idő: 4 perc

„Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda” – olvassuk János evangéliumának a 15. fejezetében. Olyan kellemesen kezdődik ez a fejeze! Nekem legalábbis jó érzés olvasni, hogy Jézus az igazi szőlőtő, mi pedig a termései vagyunk, belőle növekedünk, sőt van egy „szőlősgazdánk” is, aki gondját viseli a kertben lévő növényeknek. Hisz a jó gazda ilyen: gondoskodó, önfeláldozó, igazságos, figyelmes és szerető. Pont, mint a mi Istenünk, aki minden cselekedetében megmutatja szeretetét és gondviselését a bűnös ember iránt. Ám ez csak a fejezet kezdete volt, a „java” még csak ezután jön. Ezt a részt régebben mindig úgy olvastam,…

Szerző Lőrinc Péter

Én vagyok…, én vagyok…, én vagyok…

Olvasási idő: 3 perc

Érdekes, hogy a hasonlóan kezdődő mondatok általában nem pozitív hatásúak számunkra. Amikor valaki úgy kezdi a mondandóját, hogy „Én…”, azt a benyomást kelti, mintha nagy egóval rendelkezne vagy magát fényezné (persze az is lehet, hogy csak bemutatkozik). Igazából nincs más, akitől szívesen hallanánk ilyen mondatokat, mint Jézus. Pedig hányszor hangoztatjuk mi is, hogy „én”, de csöppet sem alázatosan, mint Ő, hanem szinte a mellünket verve, öndicséretet gyakorolva. A mi saját „én vagyok” kezdetű gondolatainkat inkább magunkat fényesítő befejezésekkel folytatjuk. Én vagyok a jobb a munkában; én vagyok az alázatosabb a kapcsolatomban; én vagyok a legjobb a közösségemben és így tovább.…

Szerző Kardos Ágnes

Vajon tényleg Isten mondta?

Olvasási idő: 5 perc

“Emberfia! Prófétálj Izráel prófétái ellen, akik prófétálgatnak; mondd meg azoknak, akik a maguk gondolatait prófétálják…” (Ez 13,2) Honnan tudhatom, hogy amit megértek a Bibliából, az valóban Isten üzenete számomra, és nem csak a saját gondolataim? Ez egy nagyon nehéz kérdés. És azt hiszem, olyan kérdés, amely a Bibliát olvasó ember életében egy adott ponton biztosan előjön. Sajnos én is estem már abba a hibába, hogy úgy éreztem, szól hozzám Isten az igéjén keresztül, de én másképp értettem – mert másképp akartam érteni. Amikor a gondolataim és az érzéseim befolyásolták hogyan értelmezem, amit olvasok, amikor a vágyaim határozták meg, hogy mit…

Szerző Olasz Tímea

Alfa és Omega

Olvasási idő: 5 perc

Van egy videó, amiben egy csuklyás alak írogat, festeget, végül Krisztus arca jelenik meg a keze nyomán. Maga a bemutató is szenzációs, de engem az a szöveg érintett meg igazán, amiből az egész kiindul: „Számomra az élet KRISZTUS. Ő az ALFA és az OMEGA, A kezdet és a vég, aki VAN, aki VOLT és aki ÚJRA ELJÖN. Jézus – ki Ő nekem? Ő a békesség FEJEDELME, aki megnyugtatja a lelkemet. Ő a jó PÁSZTOR, aki őrzi a lelkemet. Ő a nagy FŐPAP, aki engesztelést szerez a lelkemnek. Ő a királyok KIRÁLYA, aki uralkodik a lelkemben. Ő a nagy PRÓFÉTA, aki…

Szerző Barta-Nyíri Noémi

A Kapcsolat

Olvasási idő: 5 perc

Majdnem azzal a mondattal kezdtem, amitől mindig is borsódzott a hátam: „Bezzeg a mi időnkben…”. És tényleg, kezdek pár év, egy-két évtized távlatából merengő állapotba kerülni. Mi változott ezalatt a pár év alatt? Tudniillik, amikor én még gyerkőcként elképzeltem a felnőtt koromat, és barbikkal játszva családot, életet terveztem, akkor három, sőt négy gyerekben gondolkodtam (emellett ki is tartottam): szép család, tipp-topp rendes ház, autó, mindig friss főtt étel az asztalon, és persze sütemények… igazi kis vidéki, gondtalan élet. Aztán jöttek a változások, a várt és nemvárt pillanatok, történések, közben az óra mutatója forgott gyors iramban. Mostanában többször előkerült újra a…

Szerző Balázs Krisztina

Kérni taníts, Uram!

Olvasási idő: 4 perc

Valakinek segíteni, valami jó dolgot tenni, hasznosnak érezni magunkat a környezetünkben, elismerést kapni – ez mind felemelő érzés. Én olyan mentalitású ember vagyok, aki jobban szeret adni, mint kérni vagy elfogadni a segítséget. Ez utóbbi okoz némi nehézséget az életemben: például rá kellett jönnöm, hogy mindig adni és közben nem elfogadni a „töltést” azzal a kockázattal jár, hogy kifogy a tank, hogy lemerülök. Szeretjük azt gondolni, hogy mindent meg tudunk oldani egyedül is, valahol ez lett a norma a világ szemében. Ma már rengeteg egykor csak férfiak által végzett munkakört töltenek be mára nők, és meglepően jó teljesítményekkel! Szeretünk teljesíteni…

Szerző Olasz Tímea

Amikor elfogynak a szavak

Olvasási idő: 7 perc

A legcsicsergősebb emberrel is előfordul időnként, hogy mindennél jobban vágyik kapcsolatba lépni Istennel, de nem jönnek a megfelelő szavak. Van egy filmrészlet, amelyben egy bánatos lelkű asszony felkeresi a farizeusok egyik vezetőjét, hogy megnyugvást találjon végre, az pedig egy ősi imádságot kezd el olvasni neki: – Reméltük, hogy ma olvasol nekünk a Tórából.- Hogyne. Választottál valamit?- Talán legyen valami lélekemelő, vidám.- Nem hinném, hogy az most őszinte lenne. Sok zsoltár szól a fájdalomról, sőt a haragról is, és ezek legalább annyira fontosak, mint a többi. Gyakran épp a panaszzsoltárok visznek a legközelebb Istenhez. Dávid király egyik főzenésze, Ászáf többször írt…

Szerző Hidi Erika

Egy lelkészfeleség vallomása

Olvasási idő: 4 perc

avagy a lelkészfeleségi lét szépségei és nehézségei Rég nem ragadtam már billentyűzetet, mert a velünk történtek – amikről majd később még biztosan írok – nem engedték szabadságra a gondolataimat. Most viszont, amikor ez a téma elém került és „lecsaphattam rá”, tetszett a gondolat, hogy esetleg motiválhatok valakit az írásommal. Lelkészfeleség vagyok! A legelső dolog, ami eszembe jut erről, hogy én vagyok a lelkész lelkigondozója. Többek között rajtam múlik a lelkipásztor testi-lelki jóléte, és ezáltal a gyülekezetben végzett szolgálatának a stabilitása, esetenként minősége is, ezért ha én nem vagyok rendben, neki is nehezebb dolga van. Sosem gondoltam, hogy ekkora felelősség lelkészfeleségnek…

Szerző Rózsa-Gönczy Anna

Ima az ébredésért

Olvasási idő: 2 perc

Mindenható, újjáteremtő Istenünk! Te vagy az, Aki tökéletesen ismersz minket, Aki teljes egészében látsz bennünket és a szívünket. Talán örömmel jövünk eléd, mert megtapasztaltuk már azt az ébredést, amit csak Te tudsz adni. Talán reményvesztett a szívünk, mert nem hiszünk abban, hogy lehet ébredés, nem hiszünk a Te hatalmadban. És talán bűntudat is van a lelkünkben azok miatt a lehetőségek miatt, amiket elszalasztottunk, elpazaroltunk, pedig lehet, hogy ébredéshez vezethettek volna. Megvalljuk Neked, hogy van, amikor kiüresedik az életünk, a Veled való kapcsolatunk. Van, hogy annyira nehéznek tűnik a Hozzád való ragaszkodás, a Melletted döntés. Van, hogy nem is hiszünk abban,…

Szerző Kacsó Géza

Az élet győzött

Olvasási idő: 3 perc

Tavasz van. Ilyenkor újjáéled a természet. A fák már kivirágoztak (sajnos le is fagytak), a kerti- és vadvirágok gyönyörű színekkel kápráztatnak el bennünket, a madarak kikeltik fiókáikat, az állatvilágban megszületnek a kicsinyek. És az évnek ebben a szakaszában ünnepli a keresztyénség is Jézus feltámadásának ünnepét. Isten Fiáét, akit az emberi gonoszság keresztre feszített, akit eltemettek, de a harmadik napon kijött a sírból élve, győztesen. Szép történet az Isten-emberről, akin nem fogott a halál. Aki legyőzte a legyőzhetetlent. Talán vagyunk még olyanok, akik ezt őszintén hisszük. De olyan ember egyre kevesebb akad, aki azt is hiszi, hogy ennek a feltámadásnak van…

Szerző Hájas-Gáspár Orsolya

Itt vagyok, engem küldj!

Olvasási idő: 2 perc

„Majd az Úr szavát hallottam, amint ezt kérdezi: Kit küldjek el, ki lesz a követünk? Én ezt mondtam: Itt vagyok, engem küldj!” (Ézs 6,8) Életünk során sokszor elbizonytalanodunk, és hajlamosak vagyunk túlgondolni bizonyos dolgokat. Előfordul ez egy kisebb döntés során, de elbizonytalanodhatunk életünk fontos kérdéseiben, döntéseiben is. Vannak kivételek? Vannak, akik mindig biztosak a döntésükben? Nem tudom. Az bizonyos, hogy én nem tartozom közéjük. Amikor tőlem kérdezte az Isten ugyanazt, amit Ézsaiástól: „Kit küldjek, ki lesz a követünk (Kárpátalján)?”, én messzemenően nem azt válaszoltam: itt vagyok, engem küldj. Sőt, inkább az volt bennem: Te tudod Uram, biztos ne engem. Megjegyzem,…

Továbbiak betöltése