„Én azonban most is azt tanácsolom nektek, hogy bizakodjatok, mert egy lélek sem vész el közületek, csak a hajó. (…) Ezért bizakodjatok, férfiak! Én hiszek az Istennek, hogy úgy lesz, ahogyan nekem megmondta. Egy szigetre kell kivetődnünk. (ApCsel 27,22;25–26) 2023 a Kárpátaljai Református Egyházban a reménység éve. Furcsa, makacs dolog a reménység. Akkor, amikor minden veszni látszik, amikor minden azt mondja, hogy már nem lesz jobb, és ideje feladni a harcot, megszólal valahol bennünk egy halk suttogás: „hátha!”. És ez a kicsiny reménység visz tovább. Ez ad erőt a küzdelmekhez, és ez visz el egészen a célig. Ha pedig nincs…
Karácsonykor sokan ajándékoznak és kapnak ajándékot. Fontos, hogy az ajándék találó legyen. Olyat igyekszünk adni, aminek a megajándékozott örül, ami egyedi, ami csak neki szól. Általánosságban elmondható, hogy minél jobban átgondolt, minél személyre szólóbb az ajándék, annál több örömöt okoz. És éppen ez teszi nehézzé az ajándékozást. Bizonyára mind álltunk már a bevásárlóközpont közepén ezzel a gondolattal a fejünkben: „Vajon X minek örülne? Vajon mit vehetnék neki, hiszen annyi mindene van?”. A nagy ajándékvásárlásban néha ki is megy a fejünkből, hogy ki volt az első ajándékozó, és mi volt az első ajándék, amire emlékezve mi magunk is ajándékot adunk. Bizony,…
„Azokban a napokban pedig, mivel nőtt a tanítványok száma, a görögül beszélő zsidók zúgolódni kezdtek a héberül beszélők ellen, hogy a naponkénti gondoskodásban elhanyagolják a közülük való özvegyasszonyokat. Válasszatok ki magatok közül, testvérek, hét férfit, akikről jó bizonyságot tesznek, akik telve vannak Lélekkel és bölcsességgel, és őket állítsuk be ebbe a munkába.” ApCsel 6, 1 és 3 A legtöbb ember szereti elkerülni a konfliktusokat és csendesen élni az életünket. A legjobb az, ha szépen simán mennek a dolgok és nincs semmi baj. Ritka ember az, aki a konfliktus helyzetben érzi jól magát és ebben tud kiteljesedni. Mi, a többiek megteszünk…
„Útnak indult tehát Izráel minden hozzátartozójával együtt, és amikor Beérsebába ért, áldozatokat mutatott be atyja, Izsák Istenének. Isten pedig szólt Izráelhez éjszakai látomásban, és ezt mondta: Jákób! Jákób! Ő így felelt: Itt vagyok! Ekkor azt mondta: Én vagyok az Isten, atyádnak Istene! Ne félj lemenni Egyiptomba, mert nagy néppé teszlek ott! Én megyek veled Egyiptomba, és én is foglak visszahozni. József keze fogja majd le a szemedet.” (1Móz 46,1–4) Kedves olvasó, bizonyára veled is előfordult már, hogy új iskolát vagy új munkahelyet kezdtél, esetleg új városba vagy országba költöztél. Ilyenkor szinte mindenkiben szorongás és félelem van. A régi hely, munka,…
“Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes.” (Mt 5,48) Jézus Krisztus felszólítása ez felénk, minden kor tanítványai felé. De hát mit kezdjünk ezzel a felhívással, amikor másutt Jézus maga is elutasítja, hogy bárki jó lehetne az egy Istenen kívül: „Miért mondasz engem jónak? – kérdezte Jézus. – Senki sem jó, csak egy: az Isten.” (Mt 10,18) Pál is kimondja az emberi életünket vizsgálva: „Mind elhajlottak, valamennyien megromlottak, és nincsen, aki jót tegyen, nincs egyetlen egy sem.” (Róm 3,12) És még nagyon sok hasonló szakaszt idézhetnénk. A Biblia tehát többször és egybehangzóan arról beszél, hogy az ember a bűneset…
„Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek” (Máté 7,7) Ebben az igeversben óriási lehetőséget tár elénk a mi Urunk: beszélgethetünk a világ Teremtőjével, Aki szavával alkotta meg a fényt, a sötétséget, a szárazföldet, a tengert és az életet. Megszólíthatjuk a Mindenható Istent, Aki most is fenntartja és megőrzi a világ rendjét és benne minket, embereket is. Jézus arra biztat, hogy kérhetünk ettől a hatalmas Istentől. Sőt, parancsolja, hogy kérjünk. És ha ez nem lenne elég, azt is megígéri, hogy az Atya teljesíteni is fogja a kéréseinket. Hát nem csodálatos lehetőség ez? Krisztus arra biztat, hogy bátran…
Valahol olvastam, hogy az Y-generációsok beszélgetései 90%-ban arról szólnak, hogy az egyik fél beszámol arról, hogy épp milyen sorozatot néz, mire a másik bólogat, hogy „igen, igen, abba már én is bele akartam kezdeni…”. Valahogy így vagyunk a könyvekkel is: akinek épp meghatározó könyvélményben van része, általában alig bírja magában tartani, pedig nem mindig ez a legjobb téma azok számára, akik nem ismerik az adott kötetet. Év elején viszont már hagyomány nálunk, hogy nem fogjuk vissza magunkat, és szerzőink az előző évben olvasott könyveik közül választanak egyet, amit szívesen ajánlanak a TeSó blog olvasóinak. Szóval, ha épp az olvasási listádat…
„Légy hű mindhalálig és neked adom az élet koronáját.” (Jelenések 2,10b) A leghűségesebb gyülekezeti tagunk volt. És ma temetjük. 85 évesen is rendszeresen ott volt a gyülekezetben. Nemcsak vasárnaponként, hanem hétköznap is. Gyermeki hittel imádkozott az imaközösségi alkalmakon. Múlt vasárnap még együtt úrvacsoráztunk a templomban, most vasárnap pedig már üres lesz a helye. Ő már egy másik, sokkal szebb istentiszteleten vesz részt. Amikor rá gondolok, egy szó jár a fejemben: hűség. Kitartás valaki vagy valami mellett, akkor is, ha az nehéz. Manapság ez ritka erény. Sokan vannak a gyülekezetünkben fiatalabbak, jobb egészségi állapotban, jobb erőben, akik fele ennyire sem hűségesek.…
„Felfuvalkodtál, és ezt mondtad: Isten vagyok én, Isten lakóhelyén lakom, a tenger közepén! Pedig csak ember vagy, nem Isten, csak te tartod magad olyan okosnak, mint amilyen Isten.” (Ez 28,2 UFO) A fenti igében Tírusz város királyát ítéli meg Isten azért, mert önmagát istennek gondolja. Az ókorban sok uralkodó istenek leszármazottjának, földre szállt istennek tartotta magát. Az egyiptomi fáraók például a napisten leszármazottjaiként „a felkelő és lenyugvó nap” címet viselték. A római birodalomban is császárkultusz volt egy időben. Ha egy nép uralkodója istennek tekinti magát, akkor ez azzal jár, hogy ő bármit megtehet, nem áll fölötte senki, és nem tartozik…
Kedves férfitársam! Először is hadd gratuláljak nektek. A pároddal nagy ajándékot kaptatok Istentől, amikor gyereket bízott a gondjaitokra („Bizony, az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom.” Zsoltárok 127,3). Nagy ajándék… Igen, hát, nem is tudom… Az a 3000 gramm körüli kicsi ember, akit félsz megfogni, nehogy az erős karjaiddal valami kárt tegyél benne, igazából nem is olyan nagy. Sőt, egészen kicsi ajándék. De ahhoz képest, hogy milyen kicsi, óriási részt foglal el a lakásban. A hálószobába például kiságyat kellett beállítani (ha befért). Meg pelenkázót is. A fürdőbe saját kiskádat. A konyhában is lesz etetőszék. A nappaliban meg hempergő,…