Címke

feltámadás

Browsing

Újra és újra belegondolok abba, milyen ingatag ez a húsvéti történés. Az evangéliumok sem leplezik az események hihetetlenségét. A mindenek mögé néző józan emberi ész számára a feltámadás legfeljebb asszonyi fecsegés, a megszomorodott szívek képzelgése, a csalódott tanítványok belső meggyőződésében létrejövő szilárd hit, a Názáretit követők szélhámos húzása,…

Talán az első lélegzetvétellel kezdődött, vagy még korábban. Túl szűkké vált az egykor olyan kényelmes és meleg világ, s éreztem: valami történni fog, ami mindennek véget vet. Fájdalommal és küzdelemmel járt mindkettőnk számára, de megszülettem; beszívtam az új, idegen és ismeretlen világ levegőjét − felsírtam. Ott kezdődött a…

A Feltámadott szavai ezek. Azé, akit megfeszítettek, és akinek tönkretett teste tegnapelőtt még a sír rettenetes, üres és mélységes magányában, fagyos csendjében szembesített és szembesít mindenkori kétségeinkkel, tehetetlenségünkkel, tudatlanságunkkal, gyűlöletünkkel, lehetetlenségünkkel. Isten engedett az istennélküliségnek, annak, hogy az ember nem akar Istennel lenni? Isten szuverén döntésének és az…

A feltámadás kapcsán szeretek jövendölgetni, rémüldözni, diadalmaskodni, lesz majd nagy apokalipszis, még a bőr is leperzselődik rólunk, dögvész, pestis, kolera, árvíz, lávaömlés, földrengés, Notre Dame-égés, vér fog folyni, hullanak a népek, mint a legyek. Akkor majd megfizetnek szépen a bűnösöknek, én meg jól ki leszek tüntetve, mint az…

„Másnap, a péntekre következő napon, összegyűltek a főpapok és a farizeusok Pilátusnál, és így szóltak: „Uram, eszünkbe jutott, hogy ez a csaló még életében ezt mondta: Három nap múlva feltámadok! Ezért parancsold meg, hogy őrizzék a sírt a harmadik napig, nehogy tanítványai odamenjenek és ellopják őt, aztán azt…

Aznap, amikor beesteledett, a hét első napján, ott, ahol összegyűltek a tanítványok, bár a zsidóktól való félelem miatt az ajtók zárva voltak, eljött Jézus, megállt középen, és így szólt hozzájuk: Békesség nektek! (Jn 19,20) Feszültek vagyunk, mert világunk telve van feszültséggel. Fáradtak vagyunk, mert lemerít mindaz, amiben élünk, nem látjuk…

Volt a nővéremnek egy tanára, aki néha megkopogtatta a fejét az ujjával, hogy vajon talál-e ott valamit, ami jó alapanyag lehet a fizikához. Most velem is ezt játssza az Isten. Elküldött a világ végére, kiszakított mindenből, lassan elzár mindent, de én még mindig nem értem. Ezért csakúgy, mint…

„Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt bejáratától? Ekkor felnéztek, és látták, hogy a kő el van hengerítve. Pedig az igen nagy volt.” Márk 16, 3b-4 A kalapács elhallgatott, a tömeg szétoszlott, a papok megnyugodtak, Pilátus elvégezte feladatát, a harminc ezüstnek senki sem tudja sorsát, a nárduskenet…

„…Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, hanem feltámadt…” Lukács 24,5b-6a Néhány héttel ezelőtt nekem is volt alkalmam felkeresni azt a bizonyos sírt.  Sőt, végigjárni azokat az útvonalakat, melyeket Jézus és tanítványai is végigjártak. Furcsa érzés volt. Átgondolva az újszövetségi történeteket és Jézusnak egy-két tanítását, melyek…

Ünnepről írni a legnehezebb, különösen erről az ünnepről, a húsvétról. Mert ünnepeljük a feltámadást minden vasárnap; megéljük a nagypéntek keserűségét minden bűnbánatunkkor; úrvacsorás istentiszteleteinken a nagycsütörtöki vacsorára emlékezünk, de mégis évente egyszer várjuk, hogy hasadjon már a hajnal, és így köszönthessük egymást: Krisztus feltámadt.