terv címkével jelölt bejegyzések

Van élet a zárt ajtókon kívül!

Épp az orrom előtt csukódott be a villamospótló busz ajtaja. Először arra gondoltam: ezt nem hiszem el! Ha hamarabb indulok el, ha egy kicsit gyorsabban szedem a lábaimat, még épp elértem volna. Meg, ha az a nő nem pont előttem bambáskodik az úton; ha a sofőr egy picit is jó fej; ha nem kellett volna akkora kerülőt tennem a bánatos útlezárás miatt… Aztán eszembe jutott a budapesti tömegközlekedés egyik alapszabálya: no para, jön a következő. És tényleg jött. Alig lézengtek benne az emberek, viszont gyorsan beérte az előzőt. Egyszóval időben célba értem, ráadásul kényelmesebben utaztam.

Azok a fránya zárt ajtók.

Némelyikük az ember orra előtt csukódik be, váratlanul, érthetetlenül. És vannak ajtók, amik egyáltalán nem nyílnak ki, akarattól és energiaráfordítástól függetlenül. Egy dolog közös bennük: elzárnak az álmainktól. Legyen szó szívdobogtató lehetőségről, pótolhatatlan kapcsolatról vagy bármiről, amiről lecsúszunk, az első reakció a szívtépő fájdalom. Aztán jön a sok miért, a bűnbakkeresés, az önmarcangolás, a kétségbeesés és végül a teljes reménytelenség: én már sosem leszek boldog…

olvasás folytatása

Egy nyári kérdés

Hova menjek lelked elől?
Orcád elől hova fussak?

139. zsoltár

Hova menjek? – Talán ez a nyár legégetőbb kérdése…

Ha már nem kell a suliban gubbasztani, ha az utolsó vizsga is megvan, ha kivehetem végre a szabit; hova menjek? Ha elég volt a horvát tengerpartból, és a görög szigeteket is unom, akkor hova menjek? Ha az Alpokban és a Tátrában is megmásztuk már a legjobb csúcsokat, akkor hová menjek? Ha nem akarom idén újra hallgatni otthon a rokonok minden nyűgét-baját, akkor hova menjek? Ha a haverok nem akarnak velem tartani, hova menjek? Ha idén nem sikerült félretenni a nyaralásra, hova menjek? Ha csak pár napom van az utazásra, hova menjek? Ha magányos vagyok, hova menjek?

Hova menjek, ha izgalomra vágyom – és ha nyugalomra?

olvasás folytatása

Amikor Ő tervez

Hanem hirdetjük, amint meg van írva: „Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett”, azt készítette el az Isten az őt szeretőknek. (1. Kor 2,9)

Sokszor hallottam ezt az igét, és mindig olyan gyönyörűnek találtam, de be kell vallanom kicsit úgy voltam vele, hogy ez biztosan mindenki másra igaz csak rám nem. Sokáig meg voltam győződve arról, hogy Isten egészen kiszámítható tervvel rendelkezik az életemre nézve. Nem nagyon érhetnek meglepetések, persze jöhet egy-két váratlan fordulat, de azokból sem a kellemes fajta. Igen, azt hiszem, hogy az istenképem nem mindig volt/van egészen a helyén.

olvasás folytatása

Kötöttségben boldogan

“Dicsérjétek az Urat! Boldog ember az, aki az Urat féli, sok örömöt talál parancsolataiban.” (Zsolt 112,1)

Jaj, alig várom a mai értekezletet! A főnök el fogja mondani, hogy mit talált ki nekem mára. Vajon hogy présel majd bele olyan dolgokba, amihez semmi kedvem? Ó, olyan jó, hogy van valaki, aki kitalálja, hogy mi a jó nekem!

Most őszintén: hogy néznél arra az emberre, aki így ömleng neked hétfőn reggel? Pszichológust ajánlanál neki, vagy elvonókúrát? Milyen már, hogy valakinek az okoz boldogságot, ha utasítgatják meg parancsolgatnak neki!

Pedig tud ez jó is lenni. Például amikor új vagyok egy helyen, és fogalmam sincs, mi ott a módi, vagy mi is a dolgom konkrétan. Segít, hogy mihamarabb megtaláljam magamat a gépezetben, és ne valljak szégyent.

Jó akkor is, amikor valami kidönt az egyensúlyomból, pánik van és összeomlás. Segít, ha valaki elmondja ilyenkor, hogy mi legyen a következő lépés.

olvasás folytatása

Keresd az álmod

12309152_1005294809538369_262920392_n

„Derítsd ki, hogy mire vágysz, és vesd utána magad úgy, mintha az életed múlna rajta! Hogy miért? Mert pontosan ez a helyzet!” (Les Brown)

Rájöttél már arra, hogy mi az, ami megmozgat, lelkesít, ami beindítja a gondolataidat, amitől újra és újra azt érzed, hogy léted értékes és jelentőséggel bíró? Azokra a dolgokra gondolok, amelyekért képes lennél áldozatokat is hozni vagy önmagadon változtatni, ha kell. Vagy kész lennél érte újra és újra megtenni még egy „utolsó” lépést akkor is, ha már úgy érzed, nem megy. Van ilyen vonzerővel bíró álmod? Én még nem jöttem rá, mi lehet a konkrét rendeltetése Istennek az életemmel. S bár,  fontosnak tartom a fenti kérdéseket,  szerintem lehetetlen  csak úgy rájönni a válaszokra.

olvasás folytatása