„Látod ezeket a nagy épületeket? Nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának.” (Mk 13,2) Mintha egy könnyed kis délutáni városnézés képe jelenne meg előttünk. Jézus és a tanítványok békésen sétálgatnak a templom körül, s ezek a drága lelkek megroppannak az épület grandiózus látványa alatt, szinte kibukik belőlük a mindent letaglózó csodálkozás hangja: „Mester, nézd, mekkora kövek és mekkora épületek!”. Minden turista jól ismeri az érzést, amikor valami furcsa okból egy lenyűgöző látvány egyértelmű szépségét elkezdi magyarázni egyik a másiknak, miközben ugyanazt nézik és ugyanazt érzik. Csakhogy a tanítványok számára – hithű zsidók lévén – a templom sokkal többet…
