Sokféle tudósítást találunk a Lélek munkájáról a szentírási elbeszélésekben. Ahogy én látom, ezek legkisebb közös többszöröse mindig a váratlanság és a kiszámíthatatlanság. A Lélek nem úgy érkezik, ahogy, ahol és amilyen körülmények között mi elképzeltük. Olykor kikerüli a szervezett ünnepségeket, nem tesz szíves látogatást a szépen felépített kultuszhelyeinken,…

„Nincsen itt” – ez a húsvéti üzenet első állítása. A nincs. A négy evangélium sokszínű elbeszélései az első húsvéti napról mind megegyeznek abban, hogy a Jézus halálát tényként kezelő tanítványokat a végső nincs állapotában mutatják be nekünk. „Nem mondtak el semmit, mert féltek”, „nem hittek neki”, „nem találták…

Az idősebb Pieter Bruegel 16. századi festményét, A betlehemi népszámlálást egész nap el lehetne nézegetni. A majd kétszáz alakot megjelenítő mestermű egy flamand falu egész seregét sorakoztatja fel előttünk. A korabeli disznóvágástól kezdve, a tüzelő összegyűjtésén át el egészen a gyerekek játékáig – ahogy mondani szoktuk – minden…

C. S. Lewis kedves történetében, Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrényben (a Narnia krónikái második részében) az elbűvölőnek tűnő hófödte téli táj nem valamiféle kellemes díszletként jelenik meg, hanem egy gonosz boszorkány zsarnoki uralmának a kifejeződése. A soha véget nem érő fehérség megbénítja az örök tavaszra teremtett…

A karácsonyi jelenet első művészi ábrázolásai a halál valóságába visznek bennünket. Nem bögrékre és olcsó, eldobható abroszokra festették fel a korai keresztyének Szűz Máriát és a kisdedet vagy a jászolban állatokkal és emberekkel körülvett újszülöttet, hanem katakombák falaira és utolsó nyughelyeikre. A legkorábbi ábrázolás a karonülő Jézusról a…

„Látod ezeket a nagy épületeket? Nem marad itt kő kövön, amit le ne rombolnának.” (Mk 13,2) Mintha egy könnyed kis délutáni városnézés képe jelenne meg előttünk. Jézus és a tanítványok békésen sétálgatnak a templom körül, s ezek a drága lelkek megroppannak az épület grandiózus látványa alatt, szinte kibukik…

A pünkösd egyik nagy titka éppen a befejezetlenségében van. Igen, egyszer egy napon, ahogyan régen megígérte, Isten kitöltötte a Lelkét e világra. Péter, tüzes nyelvek, szélzúgás, megtérők, ésatöbbi. Mégis, az ehhez hasonló nagy történeteket olvasva némi féltékenység vesz erőt a mindenkori hívő emberen, mert hát valljuk be őszintén,…

Talán joggal várhatnánk el, hogy egy valamire való történet miután elérte csúcspontját, a boldog tanulság levonása felé vezesse az embert. A tetőpont után, ami előtt minden mozzanat meg esemény olyan mérhetetlenül zavarba ejtő és homályos, minden kerüljön a helyére, a kirakós apró részei nyerjék el értelmüket a nagy…

A halál valósága vert fel álmomból. Minden olyan igazinak tűnt. A szeretett végső elköltözése. A könnyek. A jajgató gyásznép. A tehetetlenség lomha érzése, amely az ember minden porcikáját megköti fáradtsággal. A komor református zsoltárok mélabús lüktetése. A pap és a néhány körülötte álló kedélyes kis beszélgetése, amely a…

A hetvenes éveiben járó bácsi nagy és kifejező gesztusok közepette érkezett az istentiszteletre. Köszöntöttem, kérdeztem, mire fel ez a nagy hevesség. Mondta, hogy a barátjának éppen azt magyarázta, hogy a híradóban arról beszéltek, Európában a keresztyénség 2050-re meg fog szűnni. Oldani akartam a feszültségét, és félig-meddig viccesen azt…