Szerző

Böszörményi-Bálint Eszter

Szerző

Böszörményi-Bálint Eszter vagyok. 24 éves. Egy egyszerű, boldog nő és feleség. Nagyon szeretem a férjemet Gergőt, a családomat és a barátaimat. Ha éppen nem velük vagyok, akkor menhelyeken kutyázok.
Szeretek fejjel menni a falnak. Tervezni, menni, csinálni, és ha kell újra tervezni.
Isten elültetett a szívemben egy víziót, és a hétköznapokon azért dolgozok, hogy ez valósággá váljon.

A könyvesboltok polcain évről évre egyre szélesebb kínálat mutatkozik a motivációs és célmeghatározós könyvek között. Nem csoda, hisz mindannyian, kivétel nélkül vágyunk a sikerre és az elismerésre: legyen az egy munkahelyi pozíció megszerzése, egy őszinte visszaigazolás, hogy jó szülők vagyunk, vagy egy rég vágyott tárgy megszerzése. Ha ezeket a vágyakat magam elé célként kitűzöm, megdolgozom értük és elérem őket, az tiszteletreméltó teljesítmény, és elmondhatom, hogy sikeres vagyok. Mégis óriási különbség van sikeres élet és áldott élet között. A sikerekben gazdag életben a saját erőfeszítéseimmel érek el eredményeket, míg Isten áldásai az én elvégzett munkámat is messze felülmúlják. Azok a gyümölcsök,…

Ebben a böjti időszakban mindennap azt boncolgatjuk az igék fényében, hogy kik is vagyunk valójában Krisztusban. A személyiségem egy-egy darabját naponta más megvilágításban láthatom. Az elmúlt hetekben olvashattam az identitásomról mint szántóföldről, mint Isten templomáról, mint szabad és értékes emberről. Ha azonban felteszem magamnak kérdést, hogy ki vagyok én a mindennapokban, az elsők között ez a válasz fogalmazódik meg bennem: társ vagyok. Ez a kifejezés a Bibliában többször is előfordul, és szinte minden alkalommal más-más élethelyzettel van összefüggésben. Mégis a legelső, amivel párhuzamba tudom vonni a társ szót, az a házasság. Habár nem a szerelemről szeretnék írni, mégse tudom tárgyilagosan,…

Hetedik éve indult útjára a blogunk. Még ízlelgetni kell ezt a számot, hiszen úgy tűnhet, hogy egy pillanat alatt elsuhant, mégis olyan sok tapasztalatot, élményt, emléket őriz, hogy tízszer annyinak is érződhet. A Bibliában a hetes szám mindig valami többet rejt magában, a teljességet jelképezi. Így érezzük mi magunk is: az eddig megtett úton mi is a teljesedés felé haladtunk. Örömben és együtt sírásban. Mély, emberileg kibeszélhetetlen völgyeken keresztül és a hálaadás magaslatain. A fájdalmak, az elengedés, a halál és a találkozás, a reménység, a szeretet útjain. Egyéni életeinkben is rengeteg külső körülmény változott, de a TeSó mindannyiunk számára az…

Timothy Keller neve egyre ismertebb Magyarországon, egyik könyve kapcsán pedig már a TeSó blogon is találkozhattatok vele. Ő az a keresztény író, aki az evangélium üzenetét úgy hozza közelebb az olvasóihoz, hogy közben írásaiba néhány létfontosságú pszichológiai és önismeretei alapelvet is belecsempész. Az önmagunkról való megfeledkezés szabadsága című rövid, de annál alaposabb könyvében az egészséges önbecsülés és önértékelés felállításában segít. https://www.teso.blog/2017/05/23/szerelemrol-es-hazassagrol-oszinten-es-jol/ Az önértékelés és az önbizalom témájával a modern coaching, valamint számtalan motivációs előadó és rengeteg pszichológiai blog is foglalkozik. Az ezek által megfogalmazott alapelvek hasznos támpontokat nyújtanak számunkra, de az önértékelésünk és az önbecsülésünk akkor lesz egészséges – a…

A reménytelenség állapotát sokan megéltük már hívő életünkben. Jómagam is. Tétlenül szemléltem, ahogy Isten egy tollvonással átírja a terveimet. De az sem ismeretlen tapasztalat, amikor épp a türelmünket teszi próbára, és csak várat hónapokig, évekig, míg megadja a szívünk legféltettebb kívánságát. Én ebben az állapotban, amikor a türelmem és a reményem is egyre inkább fogyatkozott, csak egy megoldást láttam: az imát. Így hát böjtöltem, imádkoztam egy fénysugárért, hogy meglássam azt a jövőt, amelyet Isten készített el az életemben. Némi motivációra vágytam, de végül nem úgy kaptam, ahogyan kértem. Pedig néha csak egy képfoszlányra lenne szükség, hogy tudjam, merre induljak, vagy…

,,Jézus akkor így szólt Simonhoz: Ne félj, ezentúl emberhalász leszel! Erre kivonták a hajókat a partra, és mindent otthagyva követték őt.” (Lk 5, 11) Olyan kétezeréves elhívásról szeretnénk írni, amely most is aktuális: ezzel az igerésszel Isten a mai napig sokak szívében ébreszt új álmot. Talán téged sem először szólít meg, kedves TeSó, és az elhívás számodra ma is él! Bármilyen jövőkép formálódik a szívedben az emberhalász szó köré, ha abban új életút rajzolódik ki, ne habozz igent mondani! Hozzád hasonlóan sok teológus és misszionárius is ezen igerész miatt érezte először, hogy addigi terveit felrúgva követnie kell Őt. Ha pedig…

Az év elején ajánlott számos lista – például számadások az elmúlt évről és tervek az ideire – elkészítése mellett talán érdemes megfontolnunk egy olvasási lista összeállítását is. Már csak azért is, hogy a gyakori „idén szeretnék többet olvasni” pontot az újévi fogadalmaink között konkrét tervekkel is megtámogassuk. Épp ezért a TeSó blog állandó szerzői közül néhányan megosztják az elmúlt évük legmeghatározóbb könyvélményét, kedvcsináló gyanánt. Ezek nem minden esetben kifejezetten „lelki” tartalmú kötetek, ellenben olyanok, amelyekből sokat tanultunk, önreflexióra sarkalltak, esetleg megráztak, meghatottak bennünket, vagy épp tágították világlátásunkat és hitértelmezésünket. Cserébe szívesen vesszük, ha hozzászólásban kiegészítitek a listát a saját legkedvesebb…

Egy számomra kedves ismerős család már több éve hagyományosan azzal tölti a szentestét, hogy – jóllakva az ünnepi vacsorától – a karácsonyfa alatt elcsendesednek, hálát adnak együtt az egész év történéseiért, és új célokat tűznek ki a következő esztendőre. Bármennyire is távolinak és „beállítottnak” érzem ezt a képet az én karácsonyi filmezésemhez képest, talán most nekem is ideális lenne ezt tennem. Hiszen ez az év azt tanította meg, hogy amit biztosnak hittem, az nem volt az, amit irányítani szerettem volna, azt a legkevésbé se tudtam. Ennyire még sohasem éreztem fontosságát, hogy tudatosan álljak ehhez az évhez és az következőhöz. Hányszor…

Ebben a decemberben nem csak a szokásos év végi munkahelyi hajtást éljük meg, hanem egy pártatlanul viszontagságos évet is a hátunk mögött hagyunk. Tizenkilenc nap maradt már csak 2020-ból – kevés arra, hogy pótoljuk elmaradt terveinket, mégis ez a néhány nap elég lehet arra, hogy a személyes kapcsolatainkra fordítsunk némi minőségi időt. Az advent célja az, hogy kilépve a saját nyüzsgő életünkből ne csak magunkra figyeljünk, hanem szeretetet, együttérzést és odafigyelést vigyünk a környezetünkbe.A minőségi idő fogalma Gary Chapman nevéhez köthető, aki egy fogalmat új megvilágításba helyezett. Véleménye szerint egy baráti beszélgetés akkor válik minőségi időtöltéssé, ha a megértés szándékával…

Tavasszal kezdődött, hogy valaki egész Debrecent elárasztott színes kis cetlikkel, rajtuk egy-egy ütős mondattal. A Debrecenben hallottam Facebook-csoportban záporoznak a bejegyzések arról, hogy azóta is fel-felbukkannak buszmegállókban, buszokon vagy épp lépcsőházakban ezek a kedves kis üzenetek. Úgy vélem, tavaly ilyenkor ezek a cetlik nem kaptak volna akkora figyelmet, mint most, hiszen a Covid-19 az életünk minden területét átrendezte. Míg az online közösségi platformok idén a sokkal nagyobb aktivitást érték el, addig offline világunk, az utcák, a különböző személyes terek kongtak az ürességtől.  Nem tudok úgy végig görgetni a Facebook hírfolyamon, hogy ne találkozzak legalább harminchat féle motivációs idézettel. Meglehet, ezek akár értékes…