Magamról szeretnék írni, túl az életrajzomon és életutamon. Arról, aki csak én vagyok. Azonban falba ütközöm, két kérdésbe, amikről nem én pattanok vissza először.
„Az vagyok valóban, aminek mondanak?
Vagy csak az, aminek magamat ismerem?”
Amíg nem tudom megválaszolni a kérdést, három pont köré állítom a gondolataimat.
Aki még nem voltam: tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász, kipihent ember, mindentudó, nagytiszteletű úr, papbácsi
Aki már nem vagyok: dobozon belül gondolkodó, progresszív fundamentalista, beregszászi gimis, szerelmet kereső, szorongó, passzív agresszív, naiv.
Akivé válni szeretnék: élni és örülni tudó ember, közösségépítő, házas, megbízható, együttérző, bibliaolvasó, motiváló
Tarts velem, ismerjük meg együtt magunkat a kommunikációban!
Ugye te is ismered őt? Jelenléte annyira aktív és átfogó, hogy sokaknak ő jut először az eszébe, ha a gyülekezetre gondolnak. Ott van az istentiszteleten, bibliaórán, rétegalkalmon, takarításon, beteglátogatáson, szociális segítségnyújtáson, énekkarban és kisközösségben. Szeret feltűnően figyelni: összeráncolja homlokát, nagy gondolkodókat is megszégyenítő módon támasztja kezét az állába,…
Van egy válasz, amiről a szeretteim tudják, nehezebben viselem, mint a többit. Ez a MINDEGY. Különösen akkor zavar, ha szemtelenség vagy közömbösség van mögötte. Azért zavar, mert ha van olyan kísértés, ami életkorra, lelkialkatra és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül fenyegeti a keresztyéneket, az a közömbösség. Ez az…
Gyermekkorunktól kezdve dualista világban növekszünk. Megtanuljuk, hogy mennyivel másabb és jobb a világosság a sötétségnél, hogy vannak sárkányok és sárkányölők, illetve a farkas nem azért szeretne bejutni a kismalacok házába, hogy hangulatos pillanatokat töltsön együtt a házigazdákkal. Sebeket szerzünk, míg elfogadjuk az igazságot, hogy vannak barátok, bizalmasok és…
Mitől lesz ünnep az ünnep? Tortától, ajándéktól, köszöntéstől, virágtól, a baráti és családi együttléttől? Úgy gondolom, bár ezek fontos tartozékai az ünneplésnek, mégis csak tartozékok. Az ünnep lényege az emlékezésben van, ami egyben előretekintés is. Nekünk, keresztyéneknek ilyen ünnepeink vannak: visszatekintünk több száz vagy ezer évvel ezelőtti eseményekre,…
Az év végéhez közeledve legtöbbünket elővesz az a szándék, hogy értékeljük, megmérjük a mögöttünk lévő évet. De hogyan lehet egy évet mérni és minősíteni? Mi a megfelelő mértékegység? Számoljuk ki a rossz és a jó idők, a betegségben vagy egészségben, háborúságban vagy békében eltöltött órák számát, és amelyik…
Vannak a hívő életnek olyan ajándékai, amik érthetetlenek és elfogadhatatlanok azok számára, akik még Jézus nélkül élnek. Az egyik ilyen ajándék a remény. Számunkra a reménység a hit erős horgonya, ami belekapaszkodik az ígéretekbe (Zsid 6,19), ami nem szégyenít meg, amiben nem csalódunk (Róm 5,5). Lehet most még…
Világunk tele van vágyakozással. Tárgyakra, élményekre, emberekre vágyunk, de minél több vággyal telik meg a szívünk, annál inkább érezzük a hiányt és az ürességet, amit nem tudnak betölteni vágyunk tárgyai. Minél többet habzsolunk a vágyakból, annál éhesebbek leszünk. Hosszú ajándéklistákat találunk ki, örömöt szeretnénk szerezni, mégis tele bevásárlótáskákkal…
Szívem nyugtalan, míg Rád nem talál, Uram. Annyit futottam, de nem értem célt, nem tudtam elhagyni árnyékaim és kísértéseim. Elveszi békességem a megfelelni akarás, teherként van rajtam szeretteim élete is. Nyugalmat és örömet keresek Nálad, Mindenható. Szívem túlzsúfolt, míg rendet nem teszel benne. Egymásra dobált, összevissza gondolatok kuszaságában…
Keresztyénként, tekintet nélkül arra, hány hónap/év hívő út áll mögöttünk, minduntalan belebotlunk a szabad-nem szabad kérdésébe. Jól fogalmazta meg ezt a közelmúltban nagyot bukott keresztyén dalszerző, akit itt is csak az Úr kegyelmébe tudok ajánlani: „Milyen egy jó keresztyén, hogy él és mit csinál? Ó, hányan megmondták már…”…
Talán ismerős számotokra is az az érzés, mikor a nyári forróságban önfeledten úsztok egy tóban vagy folyóban, aztán egy váratlan pillanatban belegabalyodtok valamibe, ami nem látszott a vízben. Az utóbbi években a digitális adatfelhalmozás és adategyeztetés hínárja így tekeredett rá az életemre, mindannyiunk életére. A naponta növekvő, orwelli…
