Szerző

Kocsis Julika

Szerző

Újságíró, rendezvényszervező vagyok. Tanulom az életet, a problémamegoldást, kitartást, a Fentiekben gyökerező, körülményektől független örömöt. Nagyon szeretem a zenét, Isten különleges ajándéka ez a csoda. Úgy gondolom, ebben az életnek nevezett izében a legbonyolultabb s néha legfájdalmasabb, mégis a legszebb, legfontosabb értékeket emberi kapcsolataink jelentik. Egyik fő célom, hogy megtanuljak jól szeretni, s ebben ki más lehetne a tanítómesterem, mint maga a SZERETET. Örülök, hogy itt vagy, olvasol, hogy írhatok Neked – és magamnak.

Hetedik éve indult útjára a blogunk. Még ízlelgetni kell ezt a számot, hiszen úgy tűnhet, hogy egy pillanat alatt elsuhant, mégis olyan sok tapasztalatot, élményt, emléket őriz, hogy tízszer annyinak is érződhet. A Bibliában a hetes szám mindig valami többet rejt magában, a teljességet jelképezi. Így érezzük mi magunk is: az eddig megtett úton mi is a teljesedés felé haladtunk. Örömben és együtt sírásban. Mély, emberileg kibeszélhetetlen völgyeken keresztül és a hálaadás magaslatain. A fájdalmak, az elengedés, a halál és a találkozás, a reménység, a szeretet útjain. Egyéni életeinkben is rengeteg külső körülmény változott, de a TeSó mindannyiunk számára az…

Az év elején ajánlott számos lista – például számadások az elmúlt évről és tervek az ideire – elkészítése mellett talán érdemes megfontolnunk egy olvasási lista összeállítását is. Már csak azért is, hogy a gyakori „idén szeretnék többet olvasni” pontot az újévi fogadalmaink között konkrét tervekkel is megtámogassuk. Épp ezért a TeSó blog állandó szerzői közül néhányan megosztják az elmúlt évük legmeghatározóbb könyvélményét, kedvcsináló gyanánt. Ezek nem minden esetben kifejezetten „lelki” tartalmú kötetek, ellenben olyanok, amelyekből sokat tanultunk, önreflexióra sarkalltak, esetleg megráztak, meghatottak bennünket, vagy épp tágították világlátásunkat és hitértelmezésünket. Cserébe szívesen vesszük, ha hozzászólásban kiegészítitek a listát a saját legkedvesebb…

Először 2011-ben voltam Csillagponton, a híres-hírhedt tatai szétázóson. Mezei résztvevőként sátoroztam, a napokig szakadó esőben többször csuromvizesre áztam, az egy darab hosszúnadrágom és viszonylag meleg pulcsim lett a legjobb barátom, és akkor kezdtem el igazán értékelni a forró teát, különösen a Teekanne narancsos verzióját (#nemreklám). Lehet, hogy az időjárás idomult a hangulatomhoz, ugyanis akkortájt finoman szólva a padlón voltam. Az első nagy szerelem darabokban, otthon sem volt minden rendben, és a tanulmányaim sem alakultak valami fényesen – minden adott volt hát a boldog, felhőtlen táborozáshoz (nem). Az a számomra első Csillagpont – vagy ahogyan a résztvevők legtöbbje emlegeti: CsP –…

Trianon – minden magyarnak jelent valamit, még annak is, aki azt állítja, hogy őt nem érdekli. Mint a hit: az is hisz valamiben, aki azt bizonygatja, hogy nem. Kárpát-medencei hívő magyarok esetében pedig a két fogalom olykor erősen hat egymásra. Néha olyannyira, hogy nem árt mérlegre tenni, átgondolni: mit jelent nekem a hitem, a magyarságom, a hazám, megáll-e egyik a másik nélkül, hol vannak a gyenge pontjaim, hol bomolhat meg a sorrend, billenhet ki az egyensúly? Ennek a – néha igen személyes, ugyanakkor egész közösségünkre ható – témának az átgondolására kértük fel szerte a Kárpát-medencében testvéreinket, akiknek a gondolatait alább…

Előre nézni. Futni. Ami volt, elfelejteni. Hinni. Nyitottnak lenni. Beszélgetni. Meghallgatni. Vitatkozni. Elfogadni. Szeretni. Észrevenni. Megbánni. Beismerni. Bocsánatot kérni. Felismerni. Szilárdan állni. Alázatosnak lenni. Gőgöt elhagyni. Megbocsátani. Szeretni. Lehajolni. Átölelni. Vele sírni. Felemelni. Bízni. Kérni. Elfogadni. Megköszönni. Elfáradni. Megállni. Felnézni. Remélni. Kitartani. Erőt kapni. Tovább menni. Győzni. Hálát adni. Hálásan élni. Csodákat tapasztalni. Hitben járni. Közösség lenni. Szeretni. Szeretni – kitartóan, szívből. „Tisztítsátok meg lelketeket az igazság iránti engedelmességgel képmutatás nélküli testvérszeretetre, egymást kitartóan, tiszta szívből szeressétek…” (1Pt 1,22)

„Beszélj minden hozzáértő emberrel, akinek művészi képességet adtam…” 2Móz 28,3 Szívből, mélyen hiszem azt, hogy a művészet Isten egyik legszebb földi ajándéka az emberiségnek. Előfordul, hogy egy zeneszám kisegít bennünket, amikor elfogynak a szavak. Egy festményt, képet szemlélve időnként többet megtudunk az alkotóról és mondanivalójáról, mint ha órákon át beszélgetnénk vele. Ha pedig a szavak szelíd igába kerülnek, és immár irodalomnak nevezzük azokat, valóságos lelki vegytisztítóként hathatnak ránk. Amikor Áront, Mózes testvérét pappá szentelik, maga Isten szólítja fel Mózest, hogy konzultáljon a művészetben jártas emberekkel, és úgy készítsék el Áron ruháját. Az egész fejezet arról szól, hogy Isten részletesen meghagyja,…

 „Az Úr erőt ad népének, az Úr megáldja népét békességgel.” (Zsolt 29,11) Szerintem ez az igevers akkor mozdítja elő igazán a békességünket, ha megnézzük a teljes – egyébként rövid – zsoltárt. Bennem mindig egy korábban hallott, őszinte csodálatot árasztó felvétel hangján szólal meg ez az igeszakasz. A zsoltár az Isten hatalmasságát, erejét, méltóságát közvetíti. Örömmel tölt el, hogy Ő az én Atyám, aki az elképzelhetetlen mértékű erejéből ad nekem is annyit, amennyiről álmodni sem mertem. Ő ad békességet olyan helyzetekben is, amelyekben korábban el sem tudtam azt képzelni. Ma zengjen bennünk az Úr hangja, és magasztaljuk Őt, bármerre is visz…

Böjti egypercesek 40. A katonák elvitték őt a palota belsejébe, a helytartóságra, és összehívták az egész csapatot. Felöltöztették bíborba, tövisből font koronát tettek a fejére, és elkezdték köszönteni: „Üdvözlégy, zsidók királya!” Nádszállal verték a fejét, leköpdösték, és térdhajtással hódoltak előtte. Miután kigúnyolták, levették róla a bíborruhát, felöltöztették saját ruhájába, és kivitték, hogy megfeszítsék őt. Kényszerítettek egy arra menő embert, cirénei Simont, Alexander és Rufusz apját, aki a mezőről jött, hogy vigye a keresztet. Elvitték őt a Golgota nevű helyre, ami ezt jelenti: Koponya-hely, és mirhás bort adtak neki; de ő nem fogadta el. Ekkor keresztre feszítették, és megosztoztak a ruháin,…

Böjti egypercesek 28. „Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára. Összegyűjtenek eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.” „Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot. Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám. Akkor így válaszolnak neki…

Böjti egypercesek 21. Akkor Jézus így szólt a sokasághoz és tanítványaihoz: „Az írástudók és farizeusok a Mózes székébe ültek. Tehát mindazt, amit mondanak, tegyétek meg és tartsátok meg, de cselekedeteiket ne kövessétek, mert beszélnek ugyan róla, de nem teszik. Súlyos és elhordozhatatlan terheket kötnek össze, és az emberek vállára rakják, de maguk az ujjukkal sem akarják azokat megmozdítani. Mindent csak azért tesznek, hogy feltűnjenek az embereknek: megszélesítik imaszíjaikat, és megnagyobbítják ruhájuk bojtjait; a lakomákon az asztalfőn és a zsinagógákban a főhelyeken szeretnek ülni; szeretik, ha köszöntik őket a tereken, és ha mesternek szólítják őket.” „De ti ne hívassátok magatokat mesternek,…