Járkáltam fel-alá az üzletben, néztem sorra a termékeket, de sehogy sem találtam megfelelőt. Nem a kínálattal volt gond, láttam nagyon szép ruhákat. Viszont amikor megpróbáltam elképzelni magamat bennük, valamiért nem tetszett a kép. Rájöttem: vagy üres táskával megyek tovább (innen is), vagy stratégiát kell váltanom. Összeválogattam hát pár…

Nem hiszem azt, hogy mindent, ami ezzel kapcsolatosan mindannyiunkban kavarog, azt bele lehet szorítani egy blogbejegyzésbe. Igazából egy könyvbe sem, de nem is érdekes. Nem célom. Olyasvalamiről szeretnék most beszélni, ami valamiért mindig is tabu volt keresztyén körökben, pedig nagyon is hozzánk tartozik: vagyis a testről.

Szolgálatból – és itt most nem lelki értelemben kell venni – sok helyre eljut az ember, ha olyan szakmát választott magának, ami nem csak az íróasztal mögött zajlik. Vasárnap délután az elmúlt napok munkájától fáradtan ott ücsörögtem a beregszászi református templom ünnepi istentiszteletén, amikor egyszer csak rájöttem, hogy…

A megtérésünk csak egyik állomása Isten munkájának, a java igazából akkor kezdődik, amikor megengedjük Istennek, hogy formálni kezdjen bennünket. Ez egy véget nem érő folyamat. Akkor csináljuk jól, ha napról napra fejlődik a kapcsolatunk Krisztussal, ha életünk történései kapcsán újabb és újabb felfedezéseket teszünk önmagunkkal, Istennel és a…

Kezdetben volt az üresség, szívben és gondolatban. Üresség, amely megbénította az értelmet, elnémította az imát, amelyből sem kiáltani, sem menekülni nem tudtam, nem lehetett. Egy szó kellett csupán, hogy vereséget szenvedjen; egy szó, amelyben erő és hatalom van. De a néma, süket üresség nem eresztett markából – bár…

Valamelyik este leültem filmet nézni. Az egyik kis barátnőm ajánlott egy magyar sorozatot, tudván, hogy nagy rajongója vagyok a lélektannak. Öt részt néztem meg zsinórban és totál lefáradtam tőle. Adva van egy pszichiáter, akinek a gondolatmenete egy átlagember számára gyakorlatilag követhetetlen, és az ő páciensei, akik egyenesen idegesítőek.…

Nem olvastam Bibliát már egy jó ideje… S mivel a szobatársammal átálltunk a 4-kor fekszünk 10-kor kelünk egyetemista időzónára, amihez a templomok valahogy nem akarnak igazodni, így egy jó ideje a netről próbálok istentiszteleti élményt szerezni. Néha elalszom az imáim közben. Lehet, hogy menesztenek a blogtól ezért, de…

Csodálattal figyelem és tűnődöm azon, ahogyan egy pici parázs lángra kapva egyre nagyobb és nagyobb tűzzé növi ki magát. Néhány egészen kicsi piros ponttal kezdődik minden, és mégis mekkora kár kerekedik belőle. Senki nem buzdítja, nem erőlteti, talán csak a lengedező szél támogatja, mégis határozottan bontakozik ki és…