Vendégszerző bejegyzései

Megmérettél

„Az írás, amely oda van írva, így hangzik: mené mené tekél ú-parszín. A szavak magyarázata pedig ez: A mené azt jelenti, hogy számba vette Isten királyságodat, és véget vet annak. A tekél azt jelenti, hogy megmért téged mérlegen, és könnyűnek talált. A perész azt jelenti, hogy felosztotta királyságodat, és a médeknek meg a perzsáknak adta.” (Dániel 5, 25-28)

Sok emberhez hasonlóan én is a napi elcsendesedéseimben a Bibliaolvasó Kalauz ajánlásait követem, melyek fonalán nemrég épp Dániel próféta könyvén haladtunk végig. Talán nem vagyok egyedül azzal, hogy a fent idézett ige nálam nagyon betalált, Isten megszólított és gondolkodásra késztetett általa.

Belsaccar király buliját – bocsánat, lakomáját – nagy fényűzés jellemzi: evés, ivás, bor, nők… Szinte már közhelyes, de nagyon huszonegyedik századi. Ráadásul a király előhozatja a korábban Jeruzsálemből elrabolt templomi kelyheket is, és abból isznak, miközben áldják hamis isteneiket. De Isten közbeavatkozik, s bár nincs leírva, de mintha hallanánk ahogyan az Úr kimondja: elég. Nézte egy ideig ezt a mulatozást, de elege lett belőle.

olvasás folytatása

Fiúság

Néhány számomra fontos gondolatot szeretnék megosztani veletek a fiúság fogalmáról és a Krisztus-központú bibliaértelmezésről. Ehhez ajánlom Dr. Bryan Chapell Krisztus-központú igemagyarázat című könyvét, ami egy rövid, de tömör írás arról, hogy mi Jézus szerepe a Bibliában, és ezt hogyan fedezhetjük fel az egyes szakaszokban.

A könyvben részletes leírás található arról, hogy milyen hibákat követhetünk el az igeértelmezés, igehirdetés során, és a szerző megpróbál segíteni ezek elkerülésében. Bryan Chapell már öt éve volt lelkész, mikor szembesült saját hibájával: a gyülekezete sokat tudó volt, de szeretetben szegény. Nem értette, hogy miért nem látható a gyülekezetén Krisztus. Ekkor kezdte keresni a megoldást.

olvasás folytatása

#DarkestDay?!

Az elmúlt hetekben sokszor találkoztam a Facebookon feketére váltott profilképekkel, vagy egyszerűen a #DarkestDay vagy a #notinmyname hashtaggel ellátott bejegyzésekkel, melyek az Észak-Írországban megváltozott abortusztörvényről szóltak. Bár inkább mondanám, hogy szólni véltek… Nagyon sok keresztyén ismerősöm, mélyen hívő testvérem, gondolkodó emberek osztogatták meg általában ugyanazt a bejegyzést, majd ehhez csatlakoztak az elítélő, megrendült, felháborodott hozzászólások, azonban az említett legtöbbet megosztott magyar nyelvű szöveg hamis információkat közöl.

Nézzünk meg néhány tényt érintőlegesen az észak-írországi abortuszhelyzetről! Amin a legtöbben felháborodtak, az a „korlátok nélküli abortusz lehetősége a várandósság 28. hetéig (7.hónap)”, a nemi alapú abortuszok, a fájdalomcsillapítás nélküli abortusz, illetve az, hogy a tizenöt év alatti lányok a szülők tudta és beleegyezése nélkül mehetnek abortuszra. S még sorolhatnánk. Mind olyan megállapítás, amely felháborította a magyar közvéleményt, és mind olyan, amely nincs az emlegetett törvényben…

olvasás folytatása

Változz, hogy változtathass!

Annyi kritika jön ki az ember száján az egyházzal kapcsolatban, közben meg nem veszi észre, hogy az egyházat az emberek alkotják, s amíg az emberek nem változnak meg, addig nem is lesz látványos átalakulás az egyházban sem. Mi először mindig a másik embert akarjuk megváltoztatni, azt látjuk meg, hogy neki miben kellene formálódnia, miközben a változás bennem kell, hogy elkezdődjön. Mert lehet változtatni dolgokon, hagyományokon, az istentisztelet liturgiáján, az egyházi énekeken, azok ritmusán, tempóján, de nem ez hozza el az igazi változást. Ez csak szőrszálhasogatás és a kákán való csomókeresés.

„Változzatok meg értelmetek megújulásával…” Bennem és benned kell, hogy elkezdődjön a változás. Nem a másikban, nem a körülményekben. Mindenki nagyon jól el tudja mondani, hogy milyennek kellene lennie az egyháznak, a gyülekezetnek, a lelkésznek, a hívő embernek. Mindenki tudna valamit mondani, hogy min kellene változtatni, de ő „köszöni szépen jól van úgy, ahogy van”.

olvasás folytatása

Az idő múlik, a gyász marad

A gyász feldolgozásának szakaszairól már olvashattál korábban a TeSó blogon. Nincs két egyforma gyász, hisz ahány ember,annyi szív,és ahány szív, annyi érzés.    

Más érzések vesznek körül,ha egy szerettünk egy hosszú életet megélve,idős korában távozik el tőlünk. Teljesen más, ha egy betegség lefolyása után. Valahol  tudat alatt érezzük,hogy bizony el fog jönni az a pont, amikor vége, és Ő már nem lesz velünk.

olvasás folytatása