Az ember nem tudja, mire mond igent. Néhány évvel ezelőtt egy lelkész felesége megkeresett engem, hogy felkérjen egy szolgálatra. Annyit tudtam meg első körben, hogy nők számára rendeznek egy hétvégét, és hogy egy közös ismerősünk ajánlott engem. Valahogy a zsigereimben éreztem: ez egy Istentől származó meghívás, amire igent…

Azt hiszem, mindannyian egyetértünk abban, hogy csodálatos érzés megtapasztalni, amikor Isten szeretete cselekszik az életünkben. És ha nagyon őszinték vagyunk, akkor csendben azt is bevalljuk, hogy ez egyben félelemmel is tölt el bennünket. Hiszen ilyenkor (általában) szembesülünk a határainkkal, a körülményeink törékenységével, azzal, hogy valójában mennyi dologra nincs…

Drága Istenem, ahogy végignézek az elmúlt napokon, a mögöttem álló időszakon, látom, hogy Te hamarabb jelen voltál az életemben, mint ahogy én azt észrevettem volna. Már akkor munkálkodtál a szívemben, amikor még a fejemet elfordítottam előled. Már akkor elkezdted lerakni az életem alapzatát, amikor én még a fiatalság hullámai…

Egy jól ismert bibliai történetről szeretnék veletek elmélkedni, az ötezer ember megvendégeléséről. Sokan szeretjük meghallgatni, elolvasni, mert Jézus olyan gondoskodó benne. Hosszas tanítása után, amikor beesteledik, Ő nem küldi el az összegyűlt tömeget éhesen. Elképzeltem egy pillanatra a tanítványok arcát, amikor Jézus azt mondta: „Ti adjatok nekik enni”.…

Az utóbbi hetekben a kislányom nagy kedvence a Tüzed Uram Jézus című jól ismert ének. Megtapadt a fejében a gyerekhetünkön, és azóta minden altatáskor azt kéri, hogy énekeljem el neki. Bevallom, sokszor már csak sablonosan énekeltem neki a sötét szobában, várva mikor alszik el, és én mikor mehetek…

Nemrég egy beszélgetésben feltették nekem azt a kérdést, hogy milyen istenképem van? Erről eszembe jutott, ha Jézus is megkérdezné tőlem – mint egykor a tanítványoktól –, hogy ‚,kinek mondotok engem” (Mt 16,13), akkor mit válaszolnék. A válaszom magamat ismerve hosszú lenne, de valahogy így hangzana: Ő az életem…

Egy esős hideg nap késő délutánján a kisfiam szinte feltapadva a bejárati ajtóra, a gyermekek minden őszinteségével ordítva és toporzékolva követelte, hogy most már aztán tényleg elég a bentből, és menjünk ki. Mivel már épp nem esett, engedtem a követelésnek, bár semmi kedvem nem volt hozzá. Furcsa idő…

Az elmúlt hetekben a munkám során több emberrel is beszélgettem, akik csupa szomorú dolgokat meséltek nekem. Kétségbeesett anyákat hallgattam meg, akik féltik a fiaikat, reménytelen fiatal nőket, akik nem tudják hogyan boldoguljanak tovább a férjeik jelenléte nélkül, életerős fiatalokat, akik számára bizonytalan, hogyan folytathatják tovább a munkájukat. Valljuk…

Lassan egy hónap telt már el húsvét ünnepe óta. Az ünnep óta, ami igazán reménységet ad a keresztény embernek. Én sokáig nem tudtam mit kezdeni sem a böjt időszakával, sem a húsvét ünnepével. Ésszel felfogni nem lehet, hogy szerethetett minket/engem valaki annyira, hogy ártatlanul elszenvedett olyan sok mindent,…

„Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid.” (Péld 16,3) A gyülekezetünkben reggelente online együtt szoktunk az ige köré gyűlni. Az egyik ilyen alkalommal a fenti igét olvastuk. Elgondolkodtam ezeket a sorokat olvasva: vajon mennyire merjük rábízni magunkat az Úrra? Vajon elhisszük igazán, hogy mindent a kezében tart? Vagy…