Timothy Keller neve egyre ismertebb Magyarországon, egyik könyve kapcsán pedig már a TeSó blogon is találkozhattatok vele. Ő az a keresztény író, aki az evangélium üzenetét úgy hozza közelebb az olvasóihoz, hogy közben írásaiba néhány létfontosságú pszichológiai és önismeretei alapelvet is belecsempész. Az önmagunkról való megfeledkezés szabadsága című rövid, de annál alaposabb könyvében az egészséges önbecsülés és önértékelés felállításában segít.
Az önértékelés és az önbizalom témájával a modern coaching, valamint számtalan motivációs előadó és rengeteg pszichológiai blog is foglalkozik. Az ezek által megfogalmazott alapelvek hasznos támpontokat nyújtanak számunkra, de az önértékelésünk és az önbecsülésünk akkor lesz egészséges – a szó legszorosabb értelmében –, ha azok a hitvallásunkkal azonos értékrendek között mozognak.
Timothy Keller az említett könyvében felhívja a figyelmet arra a manapság elterjedt képzavarra az önértékelés kapcsán, amely szerint: ,,Ha valaki alacsony önértékeléssel küzd a mai modern világban, arra a jelek szerint egyetlen orvosság létezik csupán, éspedig az erős önértékelés felépítése. Arra bátorítjuk az illetőt, hogy vegye észre, milyen nagyszerű ember, és mennyi érték rejlik benne. Emlékeztetjük az általa elért kiváló eredményekre, és bátorítjuk, hogy ne fájjon a feje mások véleménye miatt. Biztatjuk, hogy egyedül állítson mércét maga elé, és azt próbálja megugrani, végezetül pedig saját maga értékelje a teljesítményét.”
Ezzel szemben a Bibliában Pál apostol pontosan ennek az ellenkezőjére hívja fel a figyelmünket. A korinthusiakhoz írt első levele 3. részének 21. versétől egészen a 4. rész 7. verséig pont arra mutat rá, hogy csapdába sétál mindenki, ha bizonyos elvárások vagy normák teljesítése révén próbál önbecsülést szerezni. Keller Pál apostol példáján keresztül vezeti rá az olvasóit az egészséges önbecsülés felismerésére: „Pál azonban megdöbbentő kijelentést tesz: „Nem érdekel, mit gondoltok rólam – de az sem, hogy én mit gondolok magamról”. Ezzel egy új és számunkra teljesen ismeretlen területre kalauzol bennünket. Az apostol nincs felfuvalkodva – ellenben fel van töltekezve. Pálnak saját bevallása szerint sikerült elérnie, hogy az egója semmivel se követeljen magának több figyelmet bármely más testrészénél. Eljutott odáig, hogy többé nem gondolkozik önmagán. Tegyen bármi rosszat vagy éppen jót, a cselekedeteit immár nem kapcsolja össze az identitásával.”
Odáig eljutni, hogy a tetteim ne a magam vagy mások által emelt elvárások ledöntésére irányuljanak, hosszú út vezet. Ahhoz pedig még több idő kell, hogy az önképemet ne a cselekedeteim függvényében lássam meg. Ez a mindössze egy óra alatt elolvasható, rövid könyv viszont erős kezdőlökést ad az önmagunkról való megfeledkezés művészetéhez.
Jó olvasgatást kívánok hozzá!
Böszörményi-Bálint Eszter
3 hozzászólás
„Eljutott odáig, hogy többé nem gondolkozik önmagán. Tegyen bármi rosszat vagy éppen jót, a cselekedeteit immár nem kapcsolja össze az identitásával.” Mért baj,ha önmagunkon gondolkodunk? Baj az lenne,ha csak önmagunkról gondolkoznánk.A legközelebb önmagam vagyok magamhoz és ez a legkiesebb „csoport” is. Ha tehát önmagunkat figyelmen kívül hagyjuk,figyelmen kívül hagyunk mindenkit.
„Nem érdekel, mit gondoltok rólam – de az sem, hogy én mit gondolok magamról” Ez pedig gőgös kijelentés. Mindig sikerül átesni a ló túl oldalára. Gondolom ez azért lehet,mert csalódunk vagy nem értjük azt az oldalt ahol jelenleg vagyunk. Ilyenkor lendítünk magunkon egy jó nagyot és a túloldalon találjuk magunkat,ahol úgy érezzük,végre megérkeztünk. Aztán idővel rájövünk,hogy ez sok volt.Már aki rájön. Egyébként az idézet azért sem jó,mert mások is érdekelnek bennünket,hát még önmagunk. Észre sem vesszük ezeket.
„Odáig eljutni, hogy a tetteim ne a magam vagy mások által emelt elvárások ledöntésére irányuljanak, hosszú út vezet.” Nem olyan rossz az elvárás,hidd el,csak manapság túl sok mindenből. Mózes istene is elvárásokat fogalmaz meg velünk szemben,amit persze rá nem kötelező érvényű. Istennek úgy néz ki két mérlege van,egyiken minket mér,másikon magát. ilyet egy éretlen személyiség tesz.
Kedves Tibor! Szívből ajánlom, hogy olvasd el ezt a könyvet, úgy a posztban említett részletek is egy egészebb, kerekebb értelmezést nyernek.
Szeretettel, Böszörményi-Bálint Eszter
Nincs annyi időm,hogy minden könyvet amit ajánlanak elolvassam.te is azért írod amit írsz,mert pár dolog megragadt a könyvből és röviden írsz róla. persze ilyenkor az olvasom amit te veszel észre a könyvből,de mi van akkor ha ez jobban érdekel,mint az író? Ha bármilyen gondolatommal nem értesz egyet,írd meg nyugodtan.