Böszörményi-Bálint Eszter vagyok, egy egyszerű boldog nő, anya és feleség. Szeretek egyszerre több dologban kiteljesedni, tervezni, menni- csinálni, és ha kell újratervezni. Isten elültetett a szívemben egy víziót és a hétköznapokon azon dolgozom, hogy ez valósággá váljon.
Írásaimban őszinte érzéseket és folyamatokat boncolgatok, kicsit a pszchológia, a coaching és saját észrevételeim kereteiben.
Hálás vagyok, hogy írhatok, hogy ezeken keresztül Isten dolgozik bennem, értem. Hálás vagyok, hogy a TeSó blog tagja lehetek.
Nagyszombat a csend ideje. Nem a nyugodalmas, hanem sokkal inkább a fájdalmas, kínzó csend napja. A nagypénteki gyász utáni csend ideje. Jézus a sírban. A tanítványai, a szerettei pedig szívük legmélyebb fájdalmával gyászolnak. Ők még akkor nem tudhatták azt, amit mi ma már tudunk. Hogy Krisztus legyőzi a…
„Bizony az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom.” (Zsolt 127,3) Ez a böjti sorozatunk A nincsek áldásai nevet kapta. Szerettük volna a böjt napjaiban közelebbről megmutatni, hogy Isten hogyan képes a semmiből áldást adni, a kevésből gazdagságot teremteni, a lehetetlenből lehetségest formálni. Ha a nélkülözésre és…
„Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt.” (Mt 7,14) Fájdalom, magány, elhagyatottság, szeretetlenség. Csak pár érzés azokból, amelyek a lelkünk mélyén betemetve ülnek, és nem szívesen ássuk elő őket. Az ilyen érzésekhez kapcsolódó emlékekre sem…
„Tudok cselekedeteidről. Íme, nyitott ajtót adtam eléd, amelyet senki sem zárhat be, mert bár kevés erőd van, mégis megtartottad az én igémet, és nem tagadtad meg az én nevemet.”(Jel 3,8) Egy évvel ezelőtt hallottam egy megindító igehirdetést a böjtről. Szó esett benne Ninive városának bűnbánó böjtjéről, ami után…
Magával ragadják az embert azok az arcok, akik a festményen a kisded Jézusra néznek. Anyaként jól ismerem ezt a tekintetet, és tudom, a másodperc töredéke alatt képes feltörni bennünk a féltő és óvó ösztön egy kiszolgáltatott baba láttán, hogy segítsük őt az életben maradásban. Ezt a tekintetet vitte…
Ady Endre: Karácsony (részlet) „Bántja lelkem a nagy városDurva zaja,De jó volna ünnepelniOdahaza.De jó volna tiszta szívből- Úgy, mint régen -Fohászkodni,De jó volna megnyugodni. De jó volna mindent, mindentElfeledni,De jó volna játszadozóGyermek lenni.Igaz hittel, gyermekszívvelA világgal.Kibékülni,Szeretetben üdvözülni.” De jó volna otthon lenni! – sóhajtok fel, mert ez a…
Pilinszky János: Advent „Advent a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk.Gyermekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra, ami biztosan megjött. Télen az első hóesésre. És várakozásunk ettől semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb. Ellenkezőleg, nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni,…
Istenem, minden imát hálával kezdek, de most annyira elönt a bizonytalanság, hogy őszintén örülnöm és hálásnak lennem is nehéz. Szívemet eltelítette a fájdalom, és én Nálad keresek vigaszt, mert nincs hová futnom. Szeretnék újra örülni, de fájdalmas még a veszteség. Szeretnék belekapaszkodni valami reménysugárba, de érzem, gyenge a…
„Örülj a könnyeidnek!” – ez kissé provokatív mondatnak tűnhet elsőre, de az igazság az, hogy csak attól függ, mikor találkozunk vele. Merész kijelentés, ha egy fordulópont elején állunk, és még mindent felborzol a változás szele. Elgondolkodtató lehet akkor, ha már összebarátkoztunk egy kényszerhelyzettel, és arra várakozunk, hogy rendeződjenek…
Amikor bennem van előítélet Amikor az előítéletre gondolok, mindig egy piros kisördög jut eszembe két szarvval, vasvillával, ami ott ül az ember vállán, és egyetlen célja van, hogy rossz irányba tereljen bennünket. Az előítélet valóban olyan, mint egy kisördög: úgy bújik meg a fejünkben, hogy tudomást se veszünk…
