„Felfuvalkodtál, és ezt mondtad: Isten vagyok én, Isten lakóhelyén lakom, a tenger közepén! Pedig csak ember vagy, nem Isten, csak te tartod magad olyan okosnak, mint amilyen Isten.”  (Ez 28,2 UFO)

A fenti igében Tírusz város királyát ítéli meg Isten azért, mert önmagát istennek gondolja. Az ókorban sok uralkodó istenek leszármazottjának, földre szállt istennek tartotta magát. Az egyiptomi fáraók például a napisten leszármazottjaiként „a felkelő és lenyugvó nap” címet viselték. A római birodalomban is császárkultusz volt egy időben. Ha egy nép uralkodója istennek tekinti magát, akkor ez azzal jár, hogy ő bármit megtehet, nem áll fölötte senki, és nem tartozik senkinek elszámolással. Az isten-király szava nemcsak parancs, törvény, hanem megkérdőjelezhetetlen isteni kinyilatkoztatás is egyszerre. Vajon milyen lehetett olyan társadalomban élni, ahol a vezető bármit megtehetett, és nem volt fölötte kontrollja sem a nyilvánosságnak, sem az igazságszolgáltatásnak? Még jó, hogy elmúltak ezek az idők. A vezetők ma már általában választás útján jutnak hatalomra, és nem állnak a törvények felett.

De vajon nem jellemző-e a mai társadalmunkra is, hogy az ember istennek képzeli magát? Nem arra gondolok, hogy az egyik reggeli rádióműsorban az SMS-beküldők „isteneknek” és „királyoknak” nevezik a műsorvezetőket. Inkább arra a jelenségre célzok, hogy egyre több ember gondolja magáról: ő bármit megtehet, bármit mondhat és bármit gondolhat, nem tartozik felelősséggel és elszámolással senkinek. Friedrich Nietzsche elhíresült gondolata szerint: „Isten meghalt, mi öltük meg őt”. És Isten helyébe odakerült az ember. De nem az ember általában, hanem minden egyes ember. Mindenkinek saját igazsága, saját értékrendje van, amelyek közül nem kell választani, hanem mind egyformán helyes. Kis túlzással ma nyolcmilliárd „isten” jár a földön, és közülük mindenki azt tesz, amit akar. Többé nincs erkölcsi törvény, amely kötne bennünket, és nem hisszük, hogy egyszer lesz elszámoltatás. Nézzük meg, milyen társadalmi krízishez vezet mindez. Hiszen nem lehet egyszerre mindenkinek igaza. Az a társadalom, ahol mindenki azt teszi, amit szeretne általános érvényű mérce vagy törvény nélkül – a káosz és a romlás felé tart. A Bírák könyve 21. részének 25. verse szerint amikor „nem volt király Izraelben, mindenki azt tette, amit jónak látott”. És ebben a vezető nélküli, érték nélküli állapotban virágzik a bálványimádás, tisztátalanság és az erőszak (17–21).

Ha látjuk, hogy az ember önistenítése ide vezet, akkor könnyű rájönni, ki akarja ezt. A káosz, a békétlenség, a tisztátalanság a Gonosz terepe. Ő volt az, aki önmagát istenné akarta tenni, de csúnyán belebukott. Az első embereket is ezzel az ígérettel csábította el: „…olyanok lesztek, mint az Isten…” (1Móz 3,5) De az ember is bele bukott ebbe. Nemhogy istenné nem lett, még embernek is hitvány maradt. És azóta is belebukik mindenki, aki istenné szeretné tenni magát. A fenti igében Tírusz királyának is ezt a bukást hirdette meg a próféta. Az ember – ember, és nem lesz istenné soha. A megistenülés útja számunkra járhatatlan.

Viszont az evangélium az, hogy Isten lett emberré. Jézusban a Mindenható Isten alázta magát emberré, hogy az emberségéből kifordult embert helyreállítsa. A Teremtő Isten jött el a teremtményeihez. Félretette Isten-voltát, hogy felemelje a lázadó embert. Mi nem kerülhetünk Isten helyére, de Isten a mi helyünket vette át az ítéletben. Ő szenvedett, hogy nekünk életünk legyen. És aki megalázza magát előtte, aki feladja saját vágyát a megistenülésre, azt felemeli Isten. Soha nem leszünk istenek. De Jézus által igazán emberek lehetünk. Olyanok, amilyenekké Isten kezdetben teremtett. Jóra, szeretetre, megbocsátásra alkalmasak. Isten gyermekei (1Jn 3,2) lehetünk. Az Ő országának örökösei, Krisztusnak és egymásnak testvérei. Talán ideje lenne a megalázkodásnak, hogy a mi Urunk felemelhessen bennünket. Egészen másféle emberekhez, közösségekhez, társadalomhoz vezetne az istenek alkonya.

Kacsó Géza

2 hozzászólás

  1. Filipánics Tibor

    “A fenti igében Tírusz város királyát ítéli meg Isten azért, mert önmagát istennek gondolja.” Ugyan már! Isten nem ítél! Egyébként is,ez olyan lenne,mintha a piramis megfedné a sivatagi homokszemet,hogy mért taszigálja arrébb.Megint lerángatjuk Istent a szintünkre. Valójában minket zavar,ha valaki Istent játszik,Isten ezt érdeklődve szemléli.

    “Az ókorban sok uralkodó istenek leszármazottjának, földre szállt istennek tartotta magát.” Vedd már észre,hogy ma pedig azt hisszük,hogy tudjuk mi Isten akarata.Innen nézve gőgösnek nézzük az uralkodókat,de pár száz év múlva gőgösnek néznek minket is. Az ember értelme,alig képes fejlődni,de lehet ez így természetes.

    “Ha egy nép uralkodója istennek tekinti magát, akkor ez azzal jár, hogy ő bármit megtehet, nem áll fölötte senki, és nem tartozik senkinek elszámolással.” Ugye milyen világosan látod? Magadat,az egyház kijelentéseit viszont nem veszed észre. Persze aki nincs tisztában Istennel,az bármit képzelhet róla.Te is talán teljes mértékben hagytad magad beszippantani a zsidó hitvilágba,amit a modernebb embernek kissé feltupíroztak az Újszövetséggel. Meg kell érteni,hogy az nem Istenről szól,hanem a korabeli ember istenképzetéről. Ám,hogy ennyire korhoz ragadtak vagyunk (mikor is íródott a tóra?),az rémes.

    “Még jó, hogy elmúltak ezek az idők.” Te vak vagy!! Nem elmúlt,hanem átalakult. Érdekes,hogy a módszert képes volt az ember a korhoz alakítani.

    “A vezetők ma már általában választás útján jutnak hatalomra, és nem állnak a törvények felett.” Többé kevésbé igaz. Azonban a választást inkább nehezítik,mintsem könnyítik.A médiából tájékozódunk,aminek függetlennek kellene lennie. A tényektől pedig a lehető legmesszebb terelnek minket. Tulajdonképpen 0,002 százalék tudással,szakértelemmel és rálátással szavazunk. Ugyan ez van az Istennel is. Félre vezetnek,hülyítenek bennünket. A kérdés az,mi az oka és szándéka ezzel a (mindkét) hatalomnak. Maguk is együgyűek,vagy minket néznek annak? A mi felelősségünket is érdemes megemlíteni,mert lehet minket viszont nem is érdekelnek a részletek,hisz akkor kevesebb idő jutna facebookozni,filmet nézni,stb.Istennel kapcsolatban ugyan így lehetünk. A teremtést elfogadjuk,ahogyan le van írva a Bibliában,nem nézünk utána,hogy a tudomány mennyire jól érti már,hogy milyen bonyolult volt és lassú a teremtés. Kit érdekel,kapunk egy elméletet,éppen hogy megértjük és ennyi elég is. Képtelenség mindenbe belemerülni.

    “egyre több ember gondolja magáról: ő bármit megtehet” Jól látod! Az eredete az ennek,hogy fél igazságokat mondatok. Pl.légy önmagad,teljesítsd isten akaratát,bármit megtehetsz,stb. Sem Istenről,sem az emberi logikáról nem tudtok eleget,ezért szélsőségesek vagytok. Valóban jó az ha valaki megvalósítja önmagát,de ezt tanácsoltad volna Hitlernek is?? Azaz nem tudjuk felmérni,mikor meddig szabad elmennünk.Nem a bölcsesség,hanem az észnélküliség dominál,a vallásban is.

    “Nietzsche elhíresült gondolata szerint: „Isten meghalt, mi öltük meg őt”” Ezt is bekaptátok! Istent nem lehet megölni,de nem azért mert Ő a Teremtő,hanem mert a közelében nem jártok Istennek. A magatok istenképzetét nyírjátok ki,esetleg.(erről ennyit)

    “Isten helyébe odakerült az ember” Haha(bocsi). Isten sosem volt a helyén,mert mindig is az ember istenképzete volt az,amiről tanultatok,olvastatok. Ti nem Istenben hisztek,hanem hisztek egy istenben (egy bálványban,akit megteremtettetek,így érthetőbb,). Ez az isten olyan,amilyet a lelki sérüléseid megkívánnak,amit fel tudsz fogni és amivel azonosulni tudsz. Még véletlen sem Istenben hiszel,de valószínűleg nem is akarsz. Hogy hiszed el azt pl.,hogy Isten büntet? Milyen együgyű,éretlen személyiségű istenben akarsz te hinni? Ja,hogy ez áll közel hozzád,akkor már értem.

    folyt. köv.

  2. Filipánics Tibor

    “Ha látjuk, hogy az ember önistenítése ide vezet, akkor könnyű rájönni, ki akarja ezt. A káosz, a békétlenség, a tisztátalanság a Gonosz terepe. Ő volt az, aki önmagát istenné akarta tenni, de csúnyán belebukott.” Vigyázz,ha túlzottan képekben beszélsz,az félrevezető. A gonosz tipikus példája ennek. Ne fogd a gyengeségeidet a gonoszra!!! Ez egy nagyon fontos kijelentés. Jobban járnál,ha önvizsgálatot tartanál és elkezdenéd jobban megismerni magad. A gonosz nem rajtad kívül van,hanem te magad vagy az. Legalábbis egy kis részed,ha szerencséd van. Ne háríts olyan dolgokat másra,amikért te vagy a felelős. Ha ezt teszed,sohasem fogsz javulni,hisz egy elképzelt ellenséget kergetsz a sötétben. Inkább légy résen és figyeld meg,hogy mi mozgatja a cselekedeteidet. Persze ehhez figyelned,elemezned kell magadat,amihez viszont nem vagy hozzá szokva,mert mindenki és mindenhol azt kérik tőled,hogy kifelé találd meg a bűnbakot. A bűnbak,akire mindent rá lehet kenni,az a gonosz. Kispajtás,te vagy a gonosz és te vagy a jó is.

    “olyanok lesztek, mint az Isten” Aki tisztában van azzal,ki Isten az ettől a fejét fogja. Aztán szomorú lesz,hisz megérti,hogy aki ezt mondta,az nagyon el van tévedve. Istenhez mi emberek semmilyen módon nem érünk fel.

    “Nemhogy istenné nem lett, még embernek is hitvány maradt.” Végre valamiben egyet értek.

    “A megistenülés útja számunkra járhatatlan.” Jól van,alakul.

    “Jézusban a Mindenható Isten alázta magát emberré, hogy az emberségéből kifordult embert helyreállítsa.” Hihetetlenül otromba elképzelés ez!! Borzasztóan együgyű,bocsánat! Pont ez az ami miatt nem érhetünk fel Istenhez. Jézusban ugyanis nem kellett megalázkodnia,amit művelt az nem megalázkodás,csak a keresztények túlzott buzgósága gondolja azt. Ez a gondolat annyira együgyű,hogy nem sok ilyen van. Még ha képben,hasonlatban vagy bármiben is gondolkodunk,akkor is butaság,mert Istennek nincs szüksége a megalázkodásra,ezt csak az ember képzeli így. Mikor értitek már meg,hogy Isten mindig Isten. Bármikor,bármilyen körülmények között. Ne alázzuk már meg ennyire a mi szűklátókörűség elképzeléseinkkel.Azaz ne képzeljük el magunkban,hogy Isten alázottá változik.

    “Félretette Isten-voltát” Ezek szerint az ég világon semmit nem értetek Istenből. Isten nem tudja félretenni az isteni voltát! Siralmas,hogy csak így tudjátok a Teremtőt értelmezni. Most azt hiszed én nézem le a Teremtőt,de ha hosszan elgondolkodsz,talán rájössz,hogy te rángatod le a szintedre. Megalázkodik,félreteszi a teremtő voltát. Csak így tudod elképzelni? A Teremtő mindig is Teremtő marad az isteni voltával együtt,és ezen sem te sem ő nem tud változtatni.Nem ruha ez,hogy ledobáljuk és nem ember a Teremtő,hogy kétszínű is tud lenni. Amit te most csináltál,az egy bálvány,mert így tudod imádni.

    “És aki megalázza magát előtte, aki feladja saját vágyát a megistenülésre, azt felemeli Isten.” Húú,ez a cikk!! Gondolod,hogy tudod befolyásolni Istent?? Mért tulajdonítasz olyan nagy dolgot az alázkodásnak?? Istennek nem megalázott emberekre van szüksége,hanem egy olyan emberre akire büszke lehet. Már megint a gyermekkori beidegződés,ahol megalázkodás a jó út. Megfordítva,a szülő is azt kívánja a gyermekétől,hogy engedelmeskedjen,a főnöknek is meg kell alázkodni,a kormánynak is,stb. Értsd:Istent nem tudod befolyásolni,sem imával,sem megalázkodással,sem semmivel. Minek nézed Istent,egy emberi bírónak?? Mész az elképzeléseid után (vagy másoké után,vakon.)

Szólj hozzá a bejegyzéshez!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .