megtérés címkével jelölt bejegyzések

Boldogság, te csalfa…

Szerző: Sárközi Andrea Hozzászólások: 0

„De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek.” (Mt 6,33)

Azt hiszem, ez az egyik leggyönyörűbb és legigazabb igevers a Bibliában – és mi rendszeresen félreértjük vagy leredukáljuk…

Nekem ezt mindig úgy magyarázták, és én magamtól is úgy értelmeztem, hogy ha megvan Jézus és a megtérés, akkor kapod a tartozékokat is: boldog élet, misszió, szerelem, célok, státusz. Térj meg, és az egész életed – továbbra is a régi materialista, világi értelemben véve – egyszer csak helyrejön. Bámm!

Mennyire paradox, kitekert, emberi. Azt hiteti el veled, hogy „ha megismered Isten országát”, akkor majd pont az életednek az a része fog megjavulni, amire most is koncentrálsz – helytelenül, mert abban Ő pont nincs benne.

Így az a rész sem stimmel, hogy megismerni az országát, és az sem, hogy mi adatik meg ráadásul.

olvasás folytatása

Kősziklából vizet

Szerző: Kádár Tamás, Vendégszerző Hozzászólások: 0

dsc_0121

„Nem szomjaznak, amíg a pusztán át vezeti őket. A kősziklából vizet fakaszt nekik, megnyitja a kősziklát, és víz ömlik belőle.” (Ézs 48, 21)

Emlékszem megtérésem idejére. Kétségbe voltam esve, nem volt semmi reményem arra, hogy magamtól jóvátegyem mindazt, amit elrontottam. Isten mégis megszólított, és megmutatta bűneimet. Bevallottam neki mindent, és úgy éreztem magam, mintha hatalmas kövek estek volna le a szívemről. Megtisztultam. Megtanított valami olyanra, amit előtte nem is képzeltem. Ültem a régi, kopott templompadban, és örültem, hogy valóban szól hozzám a Teremtő. Boldogság töltött el: megszabadultam! „Istennel semmi sem lehetetlen! A rablónak is nekirontok, a falon is átugrom!”

olvasás folytatása

Te vagy az embere

Szerző: Molnár-Kovács Dorka Hozzászólások: 0

Death_to_stock_BMX1_7 [58223]

„Mindenkinek ugyanaz az Ura, és ő bőkezű mindenkihez, aki segítségül hívja.” (Róm. 10,12)

Mostanában sok olyan emberrel találkozom, akikről gyorsan elkönyvelem magamban, hogy biztosan soha nem lesznek keresztyének. Mert sokat és vadul buliznak, vagy okkult szeánszokra járnak, homoszexuálisok, szkeptikusok, alkoholisták, burkát viselnek, olyan liberális nézeteket vallanak, amelyeket én nem, esetleg mert tele vannak tetoválásokkal és csúnyán beszélnek. Rájuk nézek, és azt gondolom magamban: „neem, te valószínűleg soha nem leszel keresztyén”. Ilyenkor nem is fárasztom magam, mert ugyebár a hitet senkire nem tudom ráerőltetni.

olvasás folytatása

A megtérés és a higgadtság segítene rajtatok…

Szerző: Domonyi Erik, Vendégszerző Hozzászólások: 0

 „Mert így szól az én Uram, az Úr, Izráel Szentje: A megtérés és a higgadtság segítene rajtatok…” (Ézsaiás 30,15∕a)

12

Életünk gondokkal terhelt. Ez egy olyan tény, ami alól senki nem tudja kivonni magát, és mindenkit érint. Mindenki a saját maga életében megéli a saját maga nehézségeit, és mindig az adott szituáció az, ami a legnehezebbnek tűnik. Például ha iskolás fiatalokról van szó, akkor előjön a kinézés története. Ez sokaknak nagy gondot jelent, mert ami ezáltal történik, az nagyban meghatározza jellemének fejlődését. De mi is az alapja annak, hogy valakit kinéznek? A származása, a bőrszíne, családi háttere, ruházata, hogy busszal jár iskolába vagy kocsival viszik, a külső szépség, testalkat és bármi más. Nem mindenki születik olyan helyzetbe és környezetbe, hogy ne tapasztalja a negatív diszkriminációt. És íme, a nagybetűs élet első nehézségei (természetesen a járni tanulás után).

olvasás folytatása

Fejben dől el?

Szerző: Laskoti Zoltán Hozzászólások: 0

Az új tanév kezdetén illene valami okosat mondani. Felkelni szeptember elsején hajnalban, mikor még a nap is csak ébredezik, leülni a számítógép elé, és 26 évem összes világrengető bölcsességével kiosztani az észt. Szólni bölcsességről, tudásról, értékekről. Hogy nem nekem tanulsz, hanem magadnak. Hogy amit tudsz, azt senki nem veheti el tőled. Hogy ahány nyelven beszélsz, annyi ember vagy. Hogy megalapozhatod a jövődet, ha becsületesen és keményen tanulsz.

Ó, de szeretem én ezeket az előre megrágott bölcsességeket! Olyanok, mint az öt sima kis kő, amit Dávid a parittyájába tett. Generációk tapasztalata csiszolta simává őket, hogy aztán jól be lehessen dobni őket a megfelelő időpontban, és egy jól irányzott célzást követően leterítsék az ellenfelet. Nem nekem tanulsz, gyermekem, hanem magadnak! Puff, kiütéses győzelem. Mit lehet erre mondani?

jen_roland-new_tech_in_classroom olvasás folytatása