Címke

megtérés

Címke

„Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig.” (ApCsel 1,8) Túl vagyunk a pünkösdi ünneplésen, túl azon, hogy erőt kaptunk és kitöltetett a Szentlélek. Most tanúk leszünk. Szépen kigondolt terv, és biztosan működik, ahogyan…

„De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek.” (Mt 6,33) Azt hiszem, ez az egyik leggyönyörűbb és legigazabb igevers a Bibliában – és mi rendszeresen félreértjük vagy leredukáljuk… Nekem ezt mindig úgy magyarázták, és én magamtól is úgy értelmeztem, hogy ha…

„Nem szomjaznak, amíg a pusztán át vezeti őket. A kősziklából vizet fakaszt nekik, megnyitja a kősziklát, és víz ömlik belőle.” (Ézs 48, 21) Emlékszem megtérésem idejére. Kétségbe voltam esve, nem volt semmi reményem arra, hogy magamtól jóvátegyem mindazt, amit elrontottam. Isten mégis megszólított, és megmutatta bűneimet. Bevallottam neki…

„Mindenkinek ugyanaz az Ura, és ő bőkezű mindenkihez, aki segítségül hívja.” (Róm. 10,12) Mostanában sok olyan emberrel találkozom, akikről gyorsan elkönyvelem magamban, hogy biztosan soha nem lesznek keresztyének. Mert sokat és vadul buliznak, vagy okkult szeánszokra járnak, homoszexuálisok, szkeptikusok, alkoholisták, burkát viselnek, olyan liberális nézeteket vallanak, amelyeket én…

Az új tanév kezdetén illene valami okosat mondani. Felkelni szeptember elsején hajnalban, mikor még a nap is csak ébredezik, leülni a számítógép elé, és 26 évem összes világrengető bölcsességével kiosztani az észt. Szólni bölcsességről, tudásról, értékekről. Hogy nem nekem tanulsz, hanem magadnak. Hogy amit tudsz, azt senki nem…

A pünkösddel egy kicsit bajban vagyunk. Általában tavasz végére esik, amikor vizsgáznak a diákok, amikor már sok a munka a földeken. Nem kap túl nagy hangsúlyt az ünneplése. Nem is kapcsolódnak hozzá olyan szép szokások, mint a fenyőfa és a kántálás a karácsonyhoz, vagy a tojások és a…

Szeretni magam? Nálam elég magas a léc, ha saját magamról van szó. Főképp, amikor olyan nehezen jutok lélegzethez a mindennapok harcaiban. Ez másoknak biztosan jobban megy! De a testvéreim is szenvednek. Ki-ki a maga búja, bánata, fájdalma miatt, és mindenki számára a sajátja a legkeservesebb. Megválaszolatlan kérdések vannak…