Orvosi látlelet

„Akkor ezt mondta nekem: Emberfia! Ez a sok csont Izráel egész háza, amely most ezt mondja: Kiszáradtak a csontjaink, és elveszett a reménységünk, végünk van. Azért prófétálj, és ezt mondd nekik: Így szól az én Uram, az Úr: Íme, felnyitom sírjaitokat, és kihozlak sírjaitokból, én népem, és beviszlek benneteket Izráel földjére. Majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, amikor fölnyitom sírjaitokat, és kihozlak sírjaitokból, én népem! Lelkemet adom belétek, életre keltek, és letelepítelek benneteket a saját földeteken. Akkor majd megtudjátok, hogy én, az Úr, meg is teszem, amit megmondtam – így szól az Úr.” (Ez 37,11-14)

Úgy érzem teljesen kiszáradtam. A nap perzsel, a víz nem oltja a szomjam. Kétségbe estem, mert pár napja felnéztem, és Ezékiel látomásához hasonló képet láttam magam körül. A kép azonban sokkal bizarrabb volt, mert a csontok nem hevertek némán, hanem próbálták elhitetni, hogy telve vannak élettel, s az az út, amelyen ők járnak, az a hely, ahol ők „élnek”: jó.

Betegségben él a világ, amely körülvesz. A diagnózis: kiszáradás.

Ezékiel próféta száraz csontokat lát. Életteleneket. Nem kutatja miben haltak meg, csak megállapítja, hogy élettelenek. A kiszáradás azonban alattomos, mert úgy gondolod minden rendben, s mire észbe kapsz, hogy tenni kéne valamit, már összeomlani látszik a vérkeringésed, az életed. Érdekes, hogy a leginkább a fiatalok és az idősek veszélyeztetettek. A gyerekek azért, mert nem látják a fontosságát, a nyugdíjasok meg azért, mert már nem figyelnek oda rá, nem kívánják a vizet, és jobb szeretik ezt válaszolni: „én már ittam eleget az elmúlt évtizedekben”. Azonban sokszor találkozunk középkorúakkal is kórházban, akik ihattak volna, csak víz helyett más itókával öntözték magukat.

Ezen a ponton válik számomra félelmetes látleletté Ezékiel látomása. Olyan világot élünk, ahol tényleg mindenhonnan áradhatna Isten Igéje az életünkbe. A templomok nyitva vannak. Istentiszteleti alkalmak mellett bibliaórákat, evangelizációs alkalmakat, dicsőítő esteket, imaközösségeket, táborokat és fesztiválokat is szerveznek a lelkészek s az erre kompetens emberek. A Biblia olvasása nincs megtiltva. Lehet olvasni otthon, utcán, parkban, de még a villamoson és a metróaluljáróban sem kell rettegned. Sőt! Más nem is kell, tudjon arról, hogy mit olvasol, mert még applikáció is letölthető a mobilodra. Azért sem kell aggódnod, hogy egyedül olvasgatva nem érted meg, mert igemagyarázatos alkalmazások is vannak már, amelyekről egy teljes bejegyzést is írt szerkesztő társunk.

S mégis… – kérlek légy őszinte – hányszor feledkeztél meg annak a fontosságáról, hogy a Mindenhatóval tölts időt? Hányszor gondoltad, hogy az Élő Ige helyett inkább megnézel egy újabb részt a kedvenc sorozatodból, vagy egy friss összeállítást régi nagy bukásokról? Mondd, mennyi időt töltöttél az elmúlt időben Isten házában? S hazamenve vittél is magaddal valamit?

Pünkösd van. Az egyház megszületett a Lélek által, és ma a száraz, összetört csontoknak ezt mondja az Úr: „Lelkemet adom belétek!”.

Vedd hát a Lelket és telj meg vele!

Laskoti Réka

Facebook kommentek



Szólj hozzá a bejegyzéshez!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A szerzőről:

Aki vagyok: gyermek, testvér, feleség, beosztott lelkipásztor és a blog kiadványokért felelős szerkesztője.

Ahol felnőttem: Magyarország – Csongrád és Kecskemét. Ahol felnőtté váltam: Debreceni Református Hittudományi Egyetem – itt ismerkedhettem meg a párommal és rajta keresztül ezzel a hihetetlenül remek csapattal is.

Legjellemzőbb ismertetőjegyem: a nevetésem. Ezen felül szeretek rajzolni, sétálni, olvasni, kávé mellett nagyokat beszélgetni, alkotni, focizni és zenélni. Leginkább pedig ezzel a csapattal szeretek együtt dolgozni. :)