Puritán karácsony
Életem egyik legszebb karácsonya a legszegényebb karácsony volt. Nem volt pénzünk igazi fenyőfára, a bátyám vágott ki egy kisebb tuját, azt díszítettük fel. Nem volt pénzünk ajándékra, a fa alá néhány gyümölcsöt raktunk. Nem volt pénzünk arra, hogy ünnepi menüt főzzünk, valami hétköznapi olcsó étel került az asztalra, de abból sem valami nagy adag. Mégis olyan szépen él mindez emlékezetemben, mert ez lecsupaszított karácsony igazán összehozta a családot: a legegyszerűbb, legapróbb dolgokkal akartuk szebbé tenni a másik ünneplését, a közös ünnepet. Figyelmesek, előzékenyek, csendesek, megbocsátóak voltunk, és ebben a nincstelenségben megszületett a Szeretet.