Advent = eljövetel. Valami eljövetelét jelzi. Valamit, ami még nincs itt, de szükségünk lenne rá. Ami jó nekünk. Amit várunk, hogy elérkezzen, és hogy részesei lehessünk.
Sokféle eljövetel van, várni is sok mindenre lehet. Az én igazi adventem, várakozásom tárgya az, amit ez az ének fejez ki a legjobban…
Különösen tetszik benne az az örömmel átitatott dilemma, hogy vajon miként fogok reagálni az élményre, mikor a mennyországban szemtől szembe állok majd Istennel. Talán annyira örülni fogok, hogy örömöm táncba tör ki. Vagy talán a boldog megérkezés, az életemet végigkísérő Szeretettel való találkozás egyenesen földre kényszerít, és zokogva mondok köszönetet. Az is lehet, hogy megdermed a testem, és csak arra leszek képes, hogy mozdulatlanul figyeljem Őt, amíg jön felém, átölel és megmutatja az új otthonomat…
Nem tudom, hogy milyen lesz, de várom azt a percet.
