Papp Adriennek hívnak. Az életem: hit és kételkedés; barátok, nyüzsgő közösségek és egyedüllét; örömök és félelmek; pörgés és csönd; gyerekesség, őrültség és komolyság; nevetés és könnyezés; lángolás, álmodozás és pislákolás; művészet, könyvek iránti rajongás; szeretet és hiszti furcsa keveréke, melyet minden pontján átsző a csodálkozás és hála amiatt, hogy az életem mekkora ajándék Istentől.
Ezekből tevődöm valahogy össze én. Nem tudom hogyan, s néha azt sem, hogy miért, de vagyok, élek és mindez nem véletlen.
„Amikor meghallotta ezt Jézus, eltávozott onnan hajón egy lakatlan helyre egyedül. Amikor meghallotta ezt a sokaság, gyalog követte őt a városokból. Amikor Jézus kiszállt, és meglátta a nagy sokaságot, megszánta őket, és meggyógyította betegeiket. Amikor esteledett, odamentek hozzá tanítványai, és ezt mondták: Lakatlan ez a hely, és későre…
Ennek a mai írásnak sokáig nem volt témája. Meddőn kerestem, kutattam azt az adventi, karácsonyi alkotást, amely igazán megszólít engem, és rajtam keresztül szólhat hozzád is, kedves Olvasó. Így sodródott hozzám egészen közel Dsida Jenő Közeleg az emberfia című verse. Nekiálltam hát írni róla, így-úgy megcsípni belőle valamit,…
Varázslatos karácsony. Ahogy decemberbe fordul az idő, elkezdődik sokunkban ennek az ideának a hajszolása, ami a nagy naphoz közeledve egyre élesedik, hogy aztán szenteste, ott a fa alatt hullafáradt lelkünkben törjön szét darabokra. A hőn áhított ünnepnapokból így lesz „ezt is letudtuk, túléltük” időszak… Mostanában sokat tűnődök Babits…
Hideg havas eső kopog a kapucnimon. Igazából örülök neki. Jólesik decemberben havat látni, még akkor is, ha estére már csak a latyakban gázolunk. Sietve odapillantok a már kivilágított térre. Csodaszép minden. Ámulatba ejtő fények, csillogó díszek, illatos fenyő, óriási adventi koszorú, gőzölgő forralt bor. Minden, minden annyira különleges,…
Krisztus felfoghatatlan áldozatának és örömteli feltámadásának története a mi személyes ügyünk, mindannyian érintettek vagyunk a húsvéti történésekben. Persze, mindannyian kicsit másképp. Ezen az ünnepi napon néhány szerzőnk arra vállalkozott, hogy pár mondatban megosztja velünk, számára személyesen mit is jelent mindaz, ami az első húsvétkor történt: „Isten nem csak…
Arról, hogy valakivel jót teszünk, vagy valakinek segítséget nyújtunk alapvetően az a kép él bennünk, hogy azáltal kizárólag a másikon segítünk, a másik embernek teszünk jót. Ilyenkor hajlamosak vagyunk nagyra duzzasztott lélekkel azt képzelni, hogy a tettünk csak a másik embernek kedvező. Viszonylag keveset foglalkozunk azzal a kérdéssel,…
Mikor erre a böjti sorozatra készültünk, több olyan tényezőt és tevékenységet is felsoroltunk, ami szerintünk a mindennapokban segíthet bennünket abban, hogy közelebb kerüljünk Istenhez. A listára felkerült a hit fogalma is – én pedig nagy bátran elvállaltam, hogy erről fogok írni, erről fogok együtt gondolkodni veletek. Bevallom, akkor…
„Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid.” (Péld 16,3) Ehhez a bibliai igéhez köthető az első olyan hitbéli élményem, amikor biztosan tudtam, hogy Isten szólt hozzám. Nagyon sok évvel ezelőtt az egyik osztálytársam ákombákom betűkkel kiírta ezt az üzenetet egy szabálytalanul kivágott papírfecnire, és nekem adta pont akkor,…
„Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyan ne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?” (Róm 8,32) Tökéletes karácsony. Minden évben próbálunk egy elképzelt ideát kergetve megfelelni a sokszor saját magunk által támasztott elvárásoknak. A tökéletes ajándékok után rohangálunk, kutatjuk a tökéletes bejgli, mézeskalács, karácsonyi vacsora receptjét, hullafáradtra…
„De az is Isten ajándéka, hogy az ember eszik, iszik, és jól él fáradságos munkájából.” (Préd 3,13) Nemrég egy kedves barátom azt mondta, hogy az idei advent „keserves”. Megdöbbentett ez az erős kifejezés, mert túl őszintén festi le azt, ami idén a közösségi média varázslatos képei és a…
