A Szentírás elején olyan varázslatosan szép, amikor arról olvasunk, ahogyan Isten szavával megteremtette mindazt, amit a világból ismerünk, és mindazt, amit csak elgondolni tudunk: mindent, ami létezik. Egyetlen szó, és lett világosság, és lett égbolt, és csillagok ezrei, és szinte megszámlálhatatlan nyüzsgő állat a földön, a földben, a…

„Tisztítsd meg a szívemet,Formáld át,És adj nekem fehér ruhát,Hogy hadd legyek méltó, Jézus, Hozzád”(Ararat Worship Collective, Szükségem van rád) Isten sokszor azért adja a nehézségeket, hogy formáljon bennünket. Azért ad fárasztó embereket, kihívásokat, mert közben minket alakít. Ezt én is megtapasztaltam az elmúlt időben. Konfliktusok mindig adódhatnak, de…

„Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda” – olvassuk János evangéliumának a 15. fejezetében. Olyan kellemesen kezdődik ez a fejeze! Nekem legalábbis jó érzés olvasni, hogy Jézus az igazi szőlőtő, mi pedig a termései vagyunk, belőle növekedünk, sőt van egy „szőlősgazdánk” is, aki gondját…

„Ezt az igét mondta az Úr Jeremiásnak: Indulj, menj el a fazekas házába, mert ott akarom közölni veled igéimet. Elmentem tehát a fazekas házába, aki éppen a korongon dolgozott. De rosszul sikerült az edény, amelyet a fazekas agyagból készített a kezével. Ekkor egy másik edényt készített belőle a…

Sokszor teszem fel magamnak, meg Istennek a kérdést, hogy vajon miért nem vagyok még mindig kész? Jön egy-egy nehéz, vért izzadósan formálódós időszak, amiben tapinthatóan érzem, hogy már megint tanulnom kéne valamit, változnom kéne, az Isten figyel, alakít, aztán vár – kínzóan türelmesen és kitartóan vár -, és én…