Feltámadás (Risen)
Amerikai történelmi dráma, játékidő: 107 perc, 2016
Rendezte: Kevin Reynolds
Főszereplők: Joseph Fiennes, Tom Felton, Peter Firth, Cliff Curtis
Hollywood időről időre megpróbálkozik bibliai történetek feldolgozásával – a legtöbb esetben a rendezők nagyon elrugaszkodnak a Bibliától, vagy igen minőségtelen film születik (esteleg mindkettő). Kevin Reynolds 2016-ban megjelent Feltámadás c. filmje azonban frissítő kivétel. Olyan filmnek tartom, amit érdemes többször is megnézni, számomra mindig van újabb és újabb mondanivalója, valamilyen új részlet, amire korábban nem figyeltem fel.
A film a Jézus keresztre feszítése és mennybemenetele közti időszakban játszódik. Egy laikus, Jézus tetteiről és a tanítványságról mit sem tudó, kívül álló római tribunus (Clavius) szemszögéből látjuk kibontakozni a keresztyénség egyik legfontosabb momentumát. Joseph Fiennes rendkívül jól hozza az eleinte kegyetlen, a mindennapi haláltól megfáradt katona szerepét, akit Pilátus bíz meg azzal, hogy felügyelje a keresztre feszítést, majd őriztesse Jézus sírját. Pilátus próbálja fenntartani a törékeny békét, igyekszik a Szanhedrin kedvére tenni a döntéseivel. Jézus feltámadása azonban komoly problémát jelent nem csak a Szanhedrin, de Róma számára is. Clavius és segítője (akinek szerepét a Harry Potter filmekből jól ismert Draco Malfoyt alakító Tom Felton játssza) azon dolgoznak, hogy mihamarabb bebizonyítsák, a tanítványok lopták el Jézus testét. Nyomozásba fognak, kihallgatásokat végeznek, megpróbálják felkutatni a Jézushoz legközelebb álló tanítványokat – ezzel pedig csírájában elfojtani a pletykákat Jézus feltámadásáról. A film fordulópontján Clavius szemtől szemben találkozik azzal az emberrel, akit néhány nappal azelőtt látott meghalni a kereszten: „Két dolgot láttam, amivel nem tudok megbékélni. Egy kétséget kizáróan halott férfit, és ugyanezt a férfit élve megint.”
Meglepő, hogy a film szorosan ragaszkodik az evangéliumokban fennmaradt tényekhez, részletekhez és időrendhez, amelyeket a rendező kiegészített Clavius alakjával – aki mai tudomásunk szerint nem volt jelen Jézus halálakor. Elképzelhető, hogy Pilátus valóban nyomoztatott Jézus eltűnt holtteste után, és a megbízott személy valóban érdekes dolgokat fedezhetett volna fel egy ilyen vizsgálat során. Elgondolkodtató, hogy vajon mit mondhattak volna el azok a katonák, akik őrizték a sírt, és akiket a papok lefizettek, hogy hazudjanak? Mit mondhattak a tanúk, akik jelen voltak a megfeszítéskor, és találkoztak Jézussal, aki feltámadt? Hogyan viselkedtek volna a tanítványok, akik várták, hogy Jézus visszatérjen, és akiknek Jézus olyan sok mindent tanított a szeretetről? De számomra leginkább Clavius jellemfejlődése az érdekes: az egyszerű katona, aki a vagyontól és a hírnévtől várja a békét, aki Marshoz imádkozik, akinek ez az egész „lázadás” egy újabb púp a hátán. Vajon mit élhet át, amikor nyomozás közben megmagyarázhatatlan, a racionális gondolkodásnak ellentmondó tényekre bukkan, és később csodáknak lesz tanúja? Hogyan folytatja ezután az életét tovább? Megtalálja-e a békéjét, „egy napot halál nélkül”?
Izgalmas a feltámadástörténetet egy római katona szemével megvizsgálni. Szembesülni azokkal a kérdésekkel, amelyekkel a korabeli emberek is szembesültek: hogyan lehetséges ez? Hogyan támadhat fel valaki, aki meghalt? Péter azt mondja a filmben, hogy ők sem tudják a válaszokat minden kérdésre. Csak követik Jézust.
Nigriny-Demeter Adrienn
