„Én nem bánnám, ha néha-néha meglátogatna a Szomorúság. Mondjuk, havonta egyszer. Vagy inkább félévenként. Elüldögélhetne itt. Még be is sötétítenék a kedvéért. Összehúznám magam. És sajogna, sajogna a szívem. De hogy mindennap eljön! Na nem, azt már mégsem!” (Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő) Hosszú ideig együtt éltünk,…
– Az nem lehet, hogy…- De, lehet!- Nem engedheti meg, hogy…- Ő dönti el.- Hogy nézheti tétlenül, hogy…- Másképp látja.- Talán csak nekem kéne…- Nem Te irányítasz! Csak csend. Csak hit. Csak bizalom. Remény, hogy nem fogod elrontani. Hogy igazából Te nem is tudnád. Hát igen. Mert ostoba…
„Abban az időben történt, amikor a bírák bíráskodtak, hogy éhínség támadt az országban. Ezért elment a júdeai Betlehemből egy férfi, hogy jövevényként lakjék Móáb mezején. Vele volt a felesége és két fia… De meghalt Elimelek, Naomi férje, és ott maradt az asszony a két fiával… De meghaltak ők…
Mintha Jézust várnám vacsorára. Ahogy elképzelem ezt, elönt valami belső harmónia, kellemes, meleg érzés. Megérkezne. Én már percekkel korábban izgulnék. Biztosan kétszer is kitakarítanék előtte, szépen elrendezném a szobát, vennék virágot is, meg gyümölcsöt, mert szerintem az olyan jól mutat az asztalon. Nagyon sokat töprengenék, hogy milyen virágot…
„…Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, hanem feltámadt…” Lukács 24,5b-6a Néhány héttel ezelőtt nekem is volt alkalmam felkeresni azt a bizonyos sírt. Sőt, végigjárni azokat az útvonalakat, melyeket Jézus és tanítványai is végigjártak. Furcsa érzés volt. Átgondolva az újszövetségi történeteket és Jézusnak egy-két tanítását, melyek…
„Ezt mondta: Szeretlek, Uram, erősségem! Az Úr az én kőszálam, váram és megmentőm, Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat, pajzsom, hatalmas szabadítóm, fellegváram! Az Úrhoz kiáltok, aki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.” Zsolt 18,2-7 Mikor mondtad utoljára Istennek, hogy „Szeretlek, Uram, erősségem!”? Egyáltalán mikor szóltál hozzá utoljára úgy, hogy abból…
Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet szóltam nektek. Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem…
Szeretek repülni… Onnan fentről minden másképp néz ki. Lepillantva a bárányfelhők pilléjén keresztül mélykék csend honol. Csak egy-egy fehér csík töri meg a roppant kékséget. Óceánjárók. Több ezer tonnás monstrumok. Innen csak vékony tollvonásoknak tűnnek. A szigetek fölött repülve az ember úgy érzi, hogy ezek a foltok a…
https://www.youtube.com/watch?v=DGRz2BJQRXU Egyszerűen beragadt a lemez. Már percek óta ugyanez a dallam, ugyanaz a szöveg, ugyanazok a szavak, néha angolul, néha magyarul. Nem tudnám megmondani, hanyadjára játszom le gondolatban újra és újra a vizet, a vízre lépést, a bizalmat, a vezetést, a Lélek, add!-ot. A Bodrog partján ülve ezen…
Melyik egyetemre menjek? Milyen területen helyezkedjek el? Ki legyen a társam? Hol lakjak? Hány gyerekem legyen? Mindenből olyan sok lehetőség van. Hogyan döntsem el, hogy melyiket válasszam? Egyáltalán, nekem kell eldöntenem? Mi van, ha rosszul döntök?
