Vannak a hívő életnek olyan ajándékai, amik érthetetlenek és elfogadhatatlanok azok számára, akik még Jézus nélkül élnek. Az egyik ilyen ajándék a remény. Számunkra a reménység a hit erős horgonya, ami belekapaszkodik az ígéretekbe (Zsid 6,19), ami nem szégyenít meg, amiben nem csalódunk (Róm 5,5). Lehet most még nem látjuk, fogalmunk sincs mikor, de tudjuk: a remélt dolgok biztosan bekövetkeznek. Csak kitartóan várni kell a megfelelő időre, amikorra az Úr elkészítette azokat nekünk. Így ír erről a római levél:
Mert üdvösségünk reménységre szól. Viszont az a reménység, amelyet már látunk, nem is reménység, hiszen amit lát valaki, azt miért kellene remélnie? Ha pedig azt reméljük, amit nem látunk, akkor állhatatossággal várjuk. (Róm 8,24-25)
Legyen az egy szeretted életében bekövetkező változás, egy munkatársad hitre jutása vagy megvigasztalása, esetleg valami, amit a saját életedben szeretnél látni, ma reménykedj annak az eljövetelében, aminek még nincsenek látható előjelei!
A hajnalt megelőző órát nevezik a legsötétebb órának az éjszakában. De akármilyen sötét legyen, át kell adja a helyet a hajnalnak. Emeld fel a szemedet az égre, reménységed hajnala közel van!
Laskoti Zoltán
