A kereszt tövében

Ünnepelték…
tanítványai a Mester bevonulását;
a katonák az Ő sikeres elfogatását;
a főpapok pedig a meggyilkolását.

Ünnepelték…
a keresztyénüldözések végét;
a reformáció győzelmét;
az új világ a világháborúk végét.

Most mégis üldözik a Krisztus-követőket, testvér testvér ellen harcol, ráadásul a Szentírás mindezekhez hozzáteszi, hogy ez csak a nyomorúság kezdete… Hatalmas port kavart a kereszt, kifordította sarkából a világot, mégis az Isten arca felé fordította.

Ezért én ma ünnepelek:
Krisztust, aki meghalt értem, helyettem;
a Mestert, aki nap mint nap tanít és vezet;
az Urat, aki erőt ad a hétköznapok próbáihoz;
az Élet Fejedelmét, aki a kereszt által nekem is örök életet szerzett.

Máté Richárd


Szóval van ez az érzés. Vagy inkább állapot. Amikor fekszel a szobádban, a jéghideg csempén, nézed a plafont, felnyújtod a kezed, sírsz, segítségért könyörögsz, legalább reakcióért – és semmi. Bánt a verőfényes napsütés odakint, a madarak éneke, a tavasz diadala. Ilyenkor még azt is könnyű elhinni, hogy az Isten Fia meghalhat. Ilyenkor még az is átfut az agyadon, hogy vége van… hogy feltették a keresztre, onnan levették, de ennyi. Nincs tovább. Bámulni az üres keresztet…

És csak valami apró, körömkosznyi gondolat és reménység mocorog benned: hátha három nap múlva történik még valami…

Homoki Gyula


Mit jelent a világ számára húsvét ünnepe? Nyulat, tojást, ünnepi asztalt? Eszünkbe jut-e a húsvétvasárnaphoz közeledve nagypéntek gyásza? Kihez hasonlítunk: a daloló, kocsmában kockázó katonákhoz? Vagy a szobájukat elfüggönyöző tanítványhoz?
Az én szívem ott kucorog a kereszt tövében – ijedten viszem én is a bűneimet, s úgy szégyellem, hogy még nagyobb lesz tőlük a halom. Miattam, értem is emeltetett az a szégyenletes kereszt…
Kiss Julianna

(A videót készítette: Fülöp László, szavalt: Taracközi Mirjám.
Közreműködtek: Pulzus Rádió és Zsendej Tihamér.)

Facebook kommentek



Szólj hozzá a bejegyzéshez!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A szerzőről:

homgyulaHuszonöt és a halál között. Olykor Sárospatakon, néha otthon. Máskor meg Középföldén, Westeroson vagy egyéb fantasy-világban. Azt mondják, állandóan be vagyok sózva – én meg nem értem, miről beszélnek. Addig így se nyugszok, míg nem láttam a sarki fényt. Istennel gyerekkorom óta hadakozok. Egyre többet akar… Én meg engedek neki. Mire ellenkezni? Amiről írok, azt átéltem. Magamat írom. Tapasztalásokat, élményeket, felfedezett igazság-mozzanatokat.

Amit csinálok: szépet meglátni tanítok, koncertezem, olykor írok.
Amit szeretek: olvasni, esőt hallgatni, órákat tölteni gyakorlással, zenehallgatással, a természetben két keréken vagy két plusz négy lábon. Meglátni az emberekben a szépet, Isten arcát.
Amit szeretnék: ha sosem nőne fel a lelkem mélyén élő gyermek. Ha mindig csillogó szemmel tudna rácsodálkozni a körülöttünk lévő apró ajándékokra — a fülemüle szavú tavaszi éjszakákra, egy furcsa alakú színes árnyékra, egy őszinte mosolyra.
Amit hiszek: ezeken keresztül mind Isten szól hozzánk és üzen: „Veled vagyok. Láss, érezz, szeress!”

matericsiSzületési hely: Dercen
Iskolák: Derceni Középiskola, Nagyberegi Református Líceum, Debreceni Református Hittudományi Egyetem
Szolgálat: Beosztott lelkész – Dercen, Izsnyéte
Szeret: Kék, Eső, LoTR
“Van egy álmom”: A szolgálatomnak eredménye lesz
Miért írok? Mert rászedtek!