A Mestermű

NExisuHllolvAC_1_a

Gondolatok az Anyabuli (Mom’s night out, 2014) c. filmről

Engedjetek meg nekem egy egészen rövid bejegyzést. Azért, mert ezt a filmet látni kell, mintsem írogatni róla. Vigyázat, spoiler következik!

spoiler-alert-dw

„Szeretem a gyermekeimet. Szeretem a férjemet. Csodálatos életem van. De akkor miért vagyok boldogtalan?” Ezzel kezdődik az Anyabuli, amiről azt gondoltam, hogy nagyjából a Másnaposok női változata lesz, amiben az agyonfáradt, kiégett édesanyák elindulnak bulizni anyák napján, majd biztosan alaposan berúgnak és mindent felforgatnak maguk körül (ennyit az előítéleteimről). Erről eszembe jutott, hogy vajon a következő anyák napján velem is ez lesz? 🙂 Most, hogy betekintést nyertem abba is, mi történik, ha az apákra maradnak a gyerekek – sokszor végiggondolom majd a bulizást. Annyit mindenképp érdemes megjegyezni, hogy bár ez vígjáték, és elsősorban felnőtteknek szól, nincs benne egyetlen olyan szó sem, amit ki kellene sípolni vagy csillagokkal jelezni. Ez az első tíz perc után már kezdett szokatlan lenni. Ettől eltekintve elég laposnak, „egyszer nézhetőnek” tűnt. Egy darabig.

moms-night-out-11

Megjelenik egy nagydarab, tetkós, kigyúrt, marcona motoros fickó, Csont, aki csak akkor beszél, ha szükséges, és akiből egy csapásra lelkigondozó válik. Messze nincs köze a gyerekneveléshez, de úgy megmondja a tutit főhősünknek, hogy az darabokra hullik tőle. Ez az édesanya, Allyson, rendkívül hasonlít sok más édesanyára, akit ismerek. A legjobb anya akar lenni, még annál is jobb. Mindent megtesz ezért. Teljesen értelmetlen dolgokat is. Olyan szinten adja át magát az anyaság szolgálatának, hogy nincs is saját élete. A legtöbben, akik ezzel a lelkülettel állnak a gyerekneveléshez, vagy az élet bármelyik más területéhez, állandóan azzal küzdenek, hogy képtelenek megfelelni; bármit is tesznek, bármennyire is igyekeznek, az nem elég, az túl kevés. És Csont, a maga hihetetlen egyszerűségével, nem cifrázza, csak megkérdezi: „Kinek vagy kevés?” Gondold végig, ember!

MNO-3899

Abban biztosan egyetértesz velem, hogy Isten bölcsebb, mint mi, emberek. Az Isten az Ő bölcsességét használva olyannak teremtett, amilyen most vagy. Anyának. Apának. Kövérnek. Gebének. Alacsonynak. Magasnak. Szeplősnek. Okosnak. Kevésbé okosnak. Reálisnak. Pesszimistának. Maximalistának. Társaságinak. Magadba fordulónak. Hisztisnek. Türelmesnek. Kíváncsinak. Megmondónak. Építőnek. Szerethetőnek. Érzékenynek. Erősnek. Harcosnak… Embernek. Isten saját képmásának. Akkor kinek is vagy kevés?

Ki tudod mondani, hogy „Isten mesterműve vagyok”?

Menyus

Facebook kommentek



Szólj hozzá a bejegyzéshez!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A szerzőről:

Nigriny-Demeter Adrienn (Menyus) vagyok. A Kárpátaljai Keresztyén Diakóniai Jótékonysági Alapítvány koordinátoraként, valamint pályázatíróként dolgozom Beregszászban. Szeretem a rugalmas munkaidőmet, mert így megengedhetem magamnak, hogy a munkám mellett sok egyébbel is foglalkozzam. Isten kegyelméből fantasztikus család áll mellettem, Beregszászban élünk. Amikor dühös vagyok a világra, festek. A TeSó blog hasábjaira elsősorban filmajánlókat írok.