„Íme, a szűz fogan méhében, és fiút szül, és Immánuélnak nevezik majd – ami azt jelenti: Velünk az Isten.” (Mt 1,23) Unalomig ismételt közhely, hogy az ember társas lény. Szeret közösségben lenni. És mi keresztyének azt is tudjuk, hogy nem jó az embernek egyedül lennie (1Móz 2,18). Nem…

Világunk tele van vágyakozással. Tárgyakra, élményekre, emberekre vágyunk, de minél több vággyal telik meg a szívünk, annál inkább érezzük a hiányt és az ürességet, amit nem tudnak betölteni vágyunk tárgyai. Minél többet habzsolunk a vágyakból, annál éhesebbek leszünk. Hosszú ajándéklistákat találunk ki, örömöt szeretnénk szerezni, mégis tele bevásárlótáskákkal…

„Akkor így imádkozott Anna: Örömöt szerzett szívemnek az Úr, felemelte arcomat az Úr. Tudok már mit felelni ellenségeimnek, mert szabadításodnak örvendezhetek.” (1Sám 2,1) Az egyik bibliatanulmányozó alkalmon Anna szerepét kaptam. Úgy éreztem, ez egy igazán testhezálló szerep: az éveken át tartó sóvárgás, a szégyenérzet, a másokkal való összehasonlítgatás…

Van az a klisé, amit olyankor is szoktunk használni, ha egy giccses lakásdekorációt vagy egy nagyon erős sminket látunk, de akkor is, ha valaki hosszú és unalmas szónoklatba kezd: a kevesebb néha több. És bár tényleg az unalomig túlhasznált mondatról van szó, materialista kultúránknak közel sem ez a…

„Ugyanígy segít a Lélek is a mi erőtlenségünkön. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek szándéka, mert Isten szerint jár közben a szentekért.” (Rm 8,26-27) A közepébe vágok: a…

Ha megtérésem után megkérdeztél volna, mi az életcélom, egyetlen dolgot mondtam volna: társa lenni egy szent életű embernek, s felnevelni vele öt-hat gyermeket hitben, szeretetben. Nem vágytam se hírnévre, se gazdagságra, se távoli országokra vagy nagy karrierre. Akkorra már megtapasztaltam, hogy Isten valami különleges törődéssel vesz körül. Nem…