„Most bocsátod el, Uram, szolgádat beszéded szerint békességgel…” (Lk 2,29)
A karácsonyi történet szereplői közül talán Simeon az, aki mindig is közel állt hozzám. Egy idős ember, aki életét egyetlen célnak szentelte: várta, hogy megláthassa Izráel vigasztalását, és készen állt arra, hogy felismerje Őt. Nem a nagy sikerek és teljesítmények embere volt ő, nem tartozott népének nagyjai közé, de elérte a célt, amelynek életét szentelte. Célba jutott ember volt.
Olyan évben ünnepeljük a karácsonyt, amikor Isten a világ viharai által rengeteg családban, életben világossá tette, mennyire fenntarthatatlan és önpusztító az az életstílus, amelyet választottunk magunknak. A mindenre kiterjedő felfordulás és a jövő fenyegető rémhírei közepette békére vágyunk, békét remélünk karácsonykor. Csak remélni tudom, TeSó, hogy megtaláltad a békédet. Ha mégsem, figyelj Simeon példájára: türelmesen, készenlétben vár, míg szembesül Isten csodájával, ezzel a Gyermekkel, Aki elhozta a világ világosságát és vigasztalását. És habár egész életében várnia kell, mégsem panaszkodik, hanem szavai és gondolatai megtelnek örömmel. Örül annak, hogy teljesül az Isten ígérete, és a fáradt, öreg, hűséges Simeon még karjaiba veheti Jézust.
Ebben az évben sok öröm és békesség elvétetett tőlünk. Magától értetődő dolgok, mint a szabad levegővétel, az istentiszteletre járás, a születésnapok ünneplése a nagyobb családdal. Mégis: ha sikerül türelmesen várni és készen állni a célba jutásra, megtalál minket az Istentől kapott békesség – akár hosszú idő, veszteségek után is. Ez az, amelyről azt mondja az Ige, hogy „…minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban.” (Fil 4,7) Isten békessége így teljesedett ki Simeon életében. Miért ne történhetne meg veled is ez?
Várd ki, míg Isten lép, és örömöt, békét ad. Légy készen: bármelyik pillanatban jöhet az áldás. Számíts rá, hogy az Ünnepelt, Jézus Krisztus bekopog az ajtódon, és olyan békességet ad, amely mellett a legnagyobb félelmeid is eltörpülnek. Az ünnep elmúlik, de az Ünnepelt úton van feléd. Várd Őt türelemmel, nyitott szívvel, bízva ígéretében.
Laskoti Zoltán