„Ő szabja meg a különböző időket és alkalmakat. Királyokat taszít el, és királyokat támaszt. Ő ad bölcsességet a bölcseknek és tudományt a nagy tudósoknak.” (Dán 2,21)
Sokszor nyugtalanok vagyunk. Szétnézünk a világban, és akár a politikai, a társadalmi, a környezeti tényezőkre tekintünk, lebiggyed az ajkunk. Fejünket csóváljuk, és szokásosan elégedetlenkedve – vagy épp felháborodva – állapítjuk meg: nem így kéne ennek lenni.
Ez az ige mégis azt mondja, hogy Isten tudja, hogy hogyan kell a dolgoknak lenni. Ő tudja, mit csinál. Ura a helyzetnek, és megengedi, hogy a világ változzon, hogy más, talán nehéz idők jöjjenek. Ő a korok és korszakok váltakozásának is az Istene. Ő minden földi vezető fölött áll, és az Ő engedélyével születnek a döntések. Az Úr dönti el, hogy ki számítson bölcsnek és ki nagy tudósnak.
Isten nem ígérte, hogy tökéletes társadalomban élhetünk a Földön. Nem mondta, hogy elégedettek leszünk a rendszerrel, vagy egyet értünk majd az ideológiákkal. Az igazán jó és tökéletes majd odafent vár minket. Itt a jelenlegi helyzetekkel kell megbirkóznunk, elfogadni azt, amit muszáj, változtatni azon, amin lehet. S közben pedig meggyőződéssel hinni, hogy bár beteg a világunk, több sebből vérzik az Földünk, de Isten kezében vagyunk mindannyian. És ez a legjobb hely.
Keresztyén Eszter
