Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet (Mt 5,5)
Neked mi jut eszedbe arról, hogy szelíd? Valami félénk állat, mondjuk egy őz, egy lágy tavaszi szellő, ami az eső illatát hozza — nekem csupa ilyen közhelyes és melankolikus, naiv csendéletet idéző bármi ugrik be. Talán még lehet szelíd egy hang, halk, ismerős dallammal, kellemes hangszínnel, mosolyt bújtatva.
A fenti szakaszban nem cuki, bundás-patás állatkákra vagy természeti jelenségekre utal az ige, egyértelműen az emberről van szó. Szelíd, azaz nincs benne nyoma vadságnak, nem kell félni tőle, jámbor, barátságos, kedves és a többi, és a többi.
Tudok ilyen lenni. Főleg azokkal, akiket szeretek, és olyankor, amikor odabenn süt a nap, eloszlottak a felhők, jó napom van. Ennél sokkal kevésbé vagyok szelíd és jámbor, ha bántanak, ha igazságtalanok velem, ha elfogy a türelmem, vagy ha valaki az én rovásomra végzi el rosszul a rábízott feladatot. No, ez aztán a nemszeretem tabletta! Légy szelíd, mert az ilyeneké lesz a mennyek országa. Nincs kitétel, nincs feltétel – mindig?
Képtelen vagyok arra, hogy belenyugodjak az igazságtalanságba. Nagyon kemény dióra akad, aki meg akarja mondani, mit csináljak. Nem az érzéssel van itt a baj, hanem azzal, ahogy ezekre a helyzetekre sokszor reagálok. Nem hinném, hogy Isten azt kéri tőlünk, hogy hagyjuk a fél emberiséget a fejünkre nőni és ránk kényszeríteni az akaratát. Nem hinném, hogy azt kéri, ne álljunk ki az igazunkért; egy másik helyen éppen arról olvashatunk, hogy boldogok, akik amiatt üldöztetnek, mert kiállnak Jézusért, kitartanak mellette. Nem azt kéri Isten, hogy ne legyenek elveink, amelyekhez ragaszkodunk, hiszen pont így működik a hitünk is. Azt kéri csak, hogy mindezt ne haragosan, fölényesen és a hatalmas egónkat jól látható helyen magunk előtt tolva tegyük, hanem szelíden, türelemmel és jóindulattal, Istenre tekintve, tudatában annak, hogy az Ő kezében van az irányítás.
Légy szelíd, ha ma valaki az automatánál már percek óta tartja fel a sort.
Légy barátságos, amikor a hivatali ügyintéző titkolni sem próbálja, hogy ma nem a te ügyed a kedvence.
Légy kedves, amikor egy idős rokonodnak már ezredszer kell valamit elmagyaráznod.
Légy türelmes, amikor a gyermekeddel vagy kisebb testvéreddel épp ott tartasz, hogy „már százszor megmondtam”.
Légy szelíd, és érvelj ahelyett, hogy a hangodat felemelve a saját igazad védelmére kelnél.
Légy jóindulatú azzal szemben, aki már nem egyszer veszítette el a bizalmad.
Légy emberséges, ha alkalmad lehetne valaki felett a hatalmad, fölényed bizonyítani.
Légy ma szelíd, ha a szüleid nevelni próbálnak.
Különbözőeknek teremtettek minket, és nem csak a testmagasságunk, hajunk és bőrünk színe, tehetségeink mások, de a temperamentumunk is. Vannak olyanok, akiknek nem esik nehezére türelmesnek maradni, akár fát is vághatnának a hátán, és van, aki a egy-két rossz szó után már markolja is a felborítandó asztal szélét. Ma próbálj meg a bántó dolgokkal és személyekkel szemben annyira szelíd lenni, amennyire csak megengedi ezt a vérmérsékleted. Azért isteni segítséget kérni ér! ; )
Kiss Julianna