Ahogy észrevétlenül, vagy nagyon is küszködve felnövünk, egyre több az álmatlan éjszakánk. Napjaink telve vannak tennivalókkal: elintézendő ügyek, kifizetetlen számlák, családi és párkapcsolati konfliktusok, gyereknevelés, jövőtervezés. Egyre többször fáradunk bele életstílusunkba, erre ráadásul a mai nap Jézus kér tőlünk valamit. Nem elég, hogy egész héten másoknak kellett megfelelnünk és másokra dolgoztunk? Nem elég, hogy azokat a feladatokat és vállalásokat sem bírjuk, amiket mi választottunk? Még Jézus is rátesz egy lapáttal?
A követésre hívás nem könnyű életre hívás. Ha úgy tetszik, akkor borítékolt kudarcokat is tartogat ez az út. Röpke tíz keresztyén évvel a hátam mögött viszont azt tudom mondani: mégis érdemes elindulni ezen az úton. Mert ha elesel, kudarcot vallasz, Jézusnál nem a világ farkastörvényei uralkodnak, kapsz új esélyt. Megpróbálhatod még egyszer. Elbukhatsz még egyszer. Felemel még egyszer. Nekem ez a még egyszer a jelenben megmutatkozó isteni szeretet.
Volt még egyszer pillanata Péternek, Tamásnak, lehetett volna Júdásnak is, de ő nem várta meg. TeSó, akárhányszor estél már el a hívő életben ne csüggedj el: van, lesz neked is ilyen pillanatod. Ma szánj arra egy kis időt és gondold végig, mik azok, amikben kudarcot vallottál, elbuktál az utóbbi időben. Miután végiggondoltad, fordulj Uradhoz: „Ha akarod, Veled még egyszer megpróbálom”.
„Semmi, de semmi nem sikerül!”
Még egyszer kivetni a hálót.
Még egyszer egy szelíd szót szólni.
Még egyszer elindulni a másik felé.
„Semmi, de semmi nem használ!”
Még egyszer kinyújtani a kezet.
Még egyszer megértést kérni.
Még egyszer bátorítóan szólni.
„Torkig vagyok már!”
Még egyszer levelet írni.
Még egyszer a veszélyre utalni.
Még egyszer megpróbálni.
„De hát hányszor még?”
Még egyszer.
(Fabiny Tamás)
Laskoti Zoltán
