Nem minden az, aminek látszik… jutott eszembe a napokban egy ige kapcsán. A fiatalok másokról készült profilképekkel villognak a neten; a legcsúnyább nőt is megszépíti a smink vagy a photoshop. Mindenki villogni akar a legújabb menő mobillal, a legszexisebb, számára legelőnyösebb ruhában. És érdekes módon mindenki többnek akarja magát mutatni annál, ami valójában. A tinédzserek pár plusz évet hazudnak maguknak online; a diák úgy próbálja bemutatni a kevéske tudását vizsgán, hogy az minél többnek tűnjön. Sokkal ritkább eset az, hogy valaki kevesebbnek akar látszani annál, ami. Nos, Jézussal valahogy így történt. A minap a jelenések könyvében ezt az igét olvastuk:
„Íme, győzött az oroszlán Júda törzséből, a Dávid utóda, és felnyitja a könyvet és hét pecsétjét. És láttam, hogy a trónus és a négy élőlény közelében, a vének között, ott áll a Bárány: olyan volt, mint akit megöltek; hét szarva volt, és hét szeme: az Isten hét lelke az, akiket elküldött az egész földre. A Bárány odament, és átvette a könyvet a trónuson ülő jobb kezéből” (Jel 5, 5/b-7)
János, a látnok olyannak látja Jézust, mint egy bárányt, akit megöltek: esendőnek, gyengének, törékenynek. Ám valójában, Ő Júda oroszlánja: a király, az erős, a győztes. Jézus nem akarta magát nagynak mutatni, mikor a földön járt. Nem nevezte önmagát Messiásnak, és kifejezetten tiltotta, hogy mások annak nevezzék. Csak Emberfiának nevezte magát. Jézus tudott alázatos lenni: nemcsak a tanítványai lábát mosta meg, de szívből imádkozott a kereszt alatt gúnyolódó tömegért is. Az emberek azt hitték, ez az alázat a gyengeség jele. Azzal gúnyolták, hogy nem tud leszállni a keresztről, pedig az, aki megölt báránynak látszott igazából győztes Úr.
Ebben a nagyot mutatni vágyó világban nem értjük, hogy miért is akart Jézus kevesebbet mutatni annál, aki ő valójában volt. Talán azért, hogy az emberek ne a csodák, jelek és isteni erő miatt higgyenek benne, hanem azért, mert megérzik lényében Isten szeretetét. Lenyűgözni valakit könnyű, de aki ma rajtad ámul, azt holnap másvalaki nyűgözi le. Az ámulat nem tartós érzés. De, aki szeretetre gyullad irántad – annak a szeretete nem múlik el hamar. Jézus azért mutatja magát kevesebbnek, hogy hozzánk hasonló legyen. Olyan, mint mi.
Ma is sokan alábecsülik a keresztyénséget: csak egy divatjamúlt, elerőtlenedett vallás! Pedig sok ezren vagyunk, akikben a Lélek ereje dolgozik, akiknek az életét nap mint nap csiszolja Isten.
Sokan alábecsülik a Bibliát: csak egy poros, régi könyv! Pedig még mindig Isten életet adó igéje van benne, amely életeket formál át.
Sokan alábecsülik Istent: még arra sincs ereje, hogy megverjen, ha rosszat teszek! Pedig Isten ereje éppen abban látható, hogy türelemmel elviseli gyermekei bukásait.
Nem minden az, aminek látszik. Sokan csak egy botladozó, újra és újra eleső keresztyént látnak, ha rád néznek. Pedig Neked, kedves Olvasó, részed van Krisztus győzelmében. A Júda házából való oroszlán helyetted is győzött. Isten ilyennek lát téged!
Kacsó Géza
