Böjti egypercesek 17.

12576085_1028989703832818_1334635151_n

Légy csendben és várj az Úrra! Zsolt 37,7

Nagy a hétköznapok nyomása és olyan sok a zaj bennünk, ami nem enged megpihenni. Pedig gyakran egyedül arra lenne szükségünk, hogy képesek legyünk lelassítani, s ezáltal végre esélyt adni Istennek, hogy közelebb férkőzzön a lelkünkhöz. Bensőnk szomjazza a csendet, melyben elvonulhatunk szüntelen harsogó gondolataink zajából, és hallgathatjuk Őt.  Viszont csöndben nem lehet csak úgy, zaklatott rohanásunk közepette, letudva lenni. Nem lehet öt percet kiszakítani a napunkból egy ima vagy egy rövid napi ige erejéig úgy, hogy közben az agyunk végig a következő teendőinken kattog. Nem lehet így, mert az Istennek szentelt csendünk egész valónkat kívánja, nem egy darabka fölösleges 5 percünket.

A szívből odaszánt csendünk – ajándék. Egyfajta minőségi idő. Sajnos gyakran már ott tartunk, hogy magát a szópárosítást is nehezen értelmezzük. Minőségi idő: azt jelenti, hogy annyit szánok oda, amennyit a helyzet megkíván, amennyi szükséges és nem épphogy csak elég. Hogy kizárólag arra a Valakire figyelek, akivel éppen vagyok.  Ez sokszor lemondást jelent. A kérdés tehát, hogy mi az, amit hajlandó lennél nem tenni többé azért, hogy több minőségi időt, meghallgatást, odaszánt csöndet adhass Istennek, szeretteidnek, önmagadnak?

Kihívás: Hallgassunk! Ma a csendet ízlelgessük, és figyeljük: Isten talán valami nagy hiányérzetünkre választ akar adni!

 

Ötlet: Fodorné Nagy Sarolta: Böjti tanácsok gyülekezeteink számára

Facebook kommentek



Szólj hozzá a bejegyzéshez!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

A szerzőről:

balogbeaMég keresem a helyem az életben, még nem találtam rá arra a valamire, amiben igazán jó vagyok.  Ezért a legtöbb cikkem valamilyen formában az álmaink, céljaink kereséséről, megtalálásáról és a megvalósításukról szól.

Érdeklődést és csodálatot vált ki belőlem bármi, ami  értéket hordoz, megérint, inspirál, jóra ösztönöz vagy segít másképp látni a világot. Nagy álmom, hogy olyan emberré váljak, aki valami hasonlót vált ki másokból. Emellett a legfontosabb törekvésnek azt tartom, hogy bármi is az, amire rátalálunk hivatásként, meg kell találnunk a módot, hogy Isten és mások szolgálatába állítsuk. Nem azért, mert kötelességnek tartom keresztyénként, hanem mert ebben érzem a szabadságot, ebben látom annak a lehetőségét, hogy elnyerhessem Isten áldását.

„Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!” (Zsoltárok 143:10)