Mindig nagyon várom a böjti napokat, mert ilyenkor lehetőségem van egy kicsit megállni, újra rendezni a soraimat, időt tölteni Istennel, várni, kutatni, hogy milyen tervei vannak velem. Legutóbb is úgy terveztem, hogy majd jó sokat leszek csendben, igét tanulmányozok, imádkozom, nagyokat sétálok – csak én és az Úr.…

„Mert az Istennek semmi sem lehetetlen.” (Lk 1,37) Mostanában gyakran eluralkodik rajtam, bennem az a visszafordíthatatlannak tűnő káosz, ami miatt dühöngök, vádaskodom, feszült vagyok, és olyan embereket bántok, akiket szeretek. Tudom, amikor szabadjára engedem ezeket a gondolatokat, kitöréseket, mások sérülnek. És ilyenkor félek attól, hogy kiesik az irányítás…