Ha van olyan keresztény téma, amitől viszketni kezdenek az emberek, az a hitmegosztás dolog. Valljuk be, nagyon sok elrettentő példával találkoztunk már, amikor valaki jött, és erőszakkal letolta az evangéliumot a hallgatósága torkán.
Amúgy is tudjuk, sejtjük, mit gondol az utca népe az ilyesmiről — ki akar magának kellemetlen megjegyzéseket, kifigurázást, gúnyos beszólásokat, ilyen-olyan címkéket…
Két dolog van, amiről nem szabad elfeledkezni:
- Miután az ember megtalálja az összhangot a mennyei világgal, sokkal élhetőbbé válik az élete. Nem feltétlenül könnyebb, de sok tekintetben értékesebb.
- Ez az Istenre találás az esetek 99%-ban nem egyik percről a másikra történik valamiféle megvilágosodás útján, hanem egynéhány bizonyságtétel (zenés vagy prózai), igei tanítás, életpélda nyomán jön létre. Valószínűleg te sem olvasgatnál Istenről szóló bejegyzéseket, ha korábban nem kelti fel valaki az érdeklődésedet, vagy ha nem lenne, aki ilyeneket ír.
Ha neked gazdagabb, biztosabb, kiegyensúlyozottabb, tágabb lett az életed a hitednek köszönhetően, nem gondolod önzésnek, hogy megtartod magadnak a jót, és megfosztod tőle sokszor a szeretteidet is, nemhogy az ezeridegent?
Mi több: mi nemcsak néhány földi évet akarunk szebbé tenni, hanem az örökkévalóságnak dolgozunk. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy a halálunk után mi fog történni velünk, vagy azokkal, akikkel kapcsolatban vagyunk.
Látod: egyszerűen nem teheted meg, hogy nem beszélsz másoknak Isten dolgairól!
És innen válik izgalmassá a dolog, mert a hitmegosztás valahogy sehogy sem illik természetes módon a beszélgetéseinkbe.
Vagy mégis?
Mutatok négy nagyon egyszerű példát, amikor nem izzadságszagú a bizonyságtétel:
1. „Ne beszélj Istenről, csak ha kérdeznek, de élj úgy, hogy kérdezzenek!”
Minél több időt töltesz az Ige mellett, annál inkább el fog ütni a gondolkodásod, viselkedésed, beszéded az úm. megszokottól. A szemfüleseknek ez fel fog tűnni, a bátrabbja szóvá is fogja tenni. És akkor, amilyen természetesen hangoztatják sokan az eltorzult világképüket, te is pont olyan nyugalommal elmondhatod, milyen elvek mozgatnak téged. Már csak azért is, mert te örökérvényű igazságokról beszélsz, nem pedig divatszülte véleményekről.
Ha jól csinálod, hidd el, lesz olyan, akit megfog a példád, és miattad kezd el Bibliát forgatni, gyülekezetbe menni, imádkozni.
2. Segíthetek?
Nem nagyon tudsz úgy beszélgetni másokkal, hogy pár percen belül ne kerüljön szóba, hogy az illető mivel küszködik, hol akadt el, mennyire hiányzik neki a szeretet, a törődés…
Sokan bólogatnak, sajnálkoznak ezt hallva, aztán gyorsan magukra terelik a szót, mert az nyilván érdekesebb téma – nekik.
Az ezoterikusabbja pozitív energiákat küld.
A kegyesebbje megígéri, hogy majd imádkozni fog a dologért.
Pedig sokkal erőteljesebb eszközünk is van ennél.
Képzeld el, hogy te vagy panaszkodós hangulatban. A beszélgető társad megértően figyeli minden szavadat, aztán azt mondja: “Figyelj, ez tényleg egy nagyon nehéz helyzet, én egyáltalán nem tudom, mi lenne bölcs. De ismerek Valakit, aki tud és szeretne is segíteni. Szerintem Nála van megoldás arra, amiről beszéltél. Imádkozhatok most érted pár mondatban?”
Te bólintasz, ő megfogja a kezed, összefoglalja mindazt, amiről beszéltél, kicsit más megvilágításba helyezi a dolgokat, belevonz egy olyan szeretet közösségbe, amit sosem tapasztaltál korábban…
És szem nem marad szárazon.
Tudod, az embereknek nincs szüksége teóriákra, okoskodásra. Reménységre, törődésre, szeretetre, segítő kézre annál inkább.
Az igazi adu ászunk azonban nem ez. Hanem amikor Isten kilép a láthatatlan világból, és szó szerint(!) megcselekszi azt, amiről beszéltetek (ráadásul egy tökéletesebb változatban) — az többet mond minden bizonyságtételnél.
3. Saját tapasztalat
Elvekkel, elképzelésekkel, ismeretekkel szembe lehet szállni, hiszen azt mondják, minden viszonylagos. De van valami, amiről nincs értelme vitát nyitni, ez pedig a saját megélés.
Valami különleges töltete van annak, amikor valaki megosztja a szabadulása történetét, az istenélményeit. Egy folyton izgő-mozgó tinicsapat is elcsendesedik, amikor megszólal egy saját sztori. Mert az több, mint rizsa — az élet, megtapasztalt valóság.
Valami olyan, ami megtörténhet bárkivel.
Gyűjts ilyen sztorikat az életedből! Írd le, meséld el sokaknak! Téged is átmelegítenek újra meg újra, és azoknak is erőforrás lehet, akik hallgatják. Csak aztán oda figyelj: ne a saját ügyességed vagy épp ügyetlenséged kerüljön a fókuszba, hanem a szeretet Istene, aki képes és kész megszabadítani minden nyomorúságból.
4. Kapcsolódások
Volt egy dicsőséges időszak a nem annyira régmúltban, amikor egy prédikátor kiállt az utca közepére, elhangzott néhány evangéliumi ének, és az emberek sorra tértek meg az egyszerű, de erőteljes szavak hatására.
Talán nem mondok meglepő dolgot: ma nem ennek az idejét éljük.
Amit Isten most erőteljesen használ, azok a személyes kapcsolatok: barátságok, munkatársi viszonyok, családi kötelékek, szomszédságok, egyszeri találkozások és hosszantartó közösségek.
Nagy hiba, ha Isten népe csak egymást ölelgeti, és fél kapcsolatokat építeni olyan emberekkel, akikkel nem egyezik a világnézete. Igen, fontos, hogy egymás hite által épüljünk, hogy észrevegyük és segítsük azt, akinek megroggyant a hite, élete. De minden embernek szüksége van hitvalló keresztyén ismerősre, akkor is, ha éveken át “meddő” a kapcsolat.
Sokaktól hallhatsz olyan sztorikat, hogy tudtak Istenről, de nem igazán volt közük Hozzá, mígnem egyszer zátonyra futott az életük. Akkor – végső kétségbeesésükben – belekapaszkodtak abba, akiről tudták, hogy van köze Jézushoz. És megragadta őket Isten kegyelme, kijutottak a gödörből, ma pedig már ők is teli torokkal harsogják, hogy Jézus az Úr.
Barátkozz, ismerkedj, kapcsolódj – add meg a lehetőségét annak, hogy vész esetén legyen kit hívni, keresni.
Végül hadd adjak neked egy feladatot a mai napra:
Mondd el valakinek, hogy Isten mit végzett az életedben, és hogy Neki fontos az is, akivel éppen beszélsz!
Nem kell tológiai székfoglalóval készülnöd, és ne akarj elmondj mindent, amit az évek alatt összeszedtél. Pár keresetlen szó is nagyon sokat tud jelenteni, különösen ha a Szentlélek a forrása.
Egyszerűen csak vedd észre az előkészített helyzetet, élj az istenadta lehetőséggel! Az Úr áldjon és segítsen benne, legyen útkészítő, csodát cselekvő, szavát megőrző, fény a sötétben!
Olasz Tímea
