„Egyenesedjetek fel és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok.” Lk 21,28b
Uram, sosem fordítottad el az arcod és sosem mondtál nemet rám. Nem is utasítottál vissza. És én ebben az évben is hányszor elhagytalak…
Hiszen tudod, néha olyan nehéz. Sok volt a dolgom,betegeskedtem, és cipelnem kellett azt a súlyos keresztet. Olyan sokszor panaszkodtam és sírtam. Olykor inkább a sarokba vágtam volna mindent, úgy kiábrándultam. Láttad, Uram, többször feladtam. Hibáztattalak a kudarcaimért, örömeimben is elégedetlenkedtem. Dacosan néztem rád és vádlón kérdeztem, hogy hol vagy Istenem? És te hallgattál, csendben csak ott álltál mellettem.
Ma már tudom, hogy sosem hagytál el engem, habár én sokszor keresztülnéztem rajtad. Te ott voltál, bár én nem akartalak észrevenni. Látom már – minden nehézség csak egy lépcsőfok, amely által közelebb kerülhetek hozzád. Így válok egyre erősebbé.
Nyisd meg a szemeimet, hogy láthassalak és érezhesselek.Tégy befogadóvá a szeretetedre és az áldásaidra. De ha próbák is jönnek, vagy nehezedik a kereszt, maradj mindig velem. Ne hagyd, hogy újra hátat fordítsak neked.
Ámen.