13. nap – December 13.
Úgy érzem, egymással versenyeznek a kirakatok itt a városban, hogy szebbet, hívogatóbbat, szemnek kívánatosabbat mutassanak így karácsony tájékán. És úgy érzem, mintha kicsit mi is versenyeznénk, amikor ajándékot vásárolunk szeretteinknek. Mert mi van, ha nem tetszik, nem érinti meg vagy esetleg nem használható?
Nehéz elhinnem, hogy alig két hét múlva karácsony. S bár szinte mindenkinek kitaláltam már valamit, Krisztus ajándéka valahogy még sincs meg. Mert nem tudom, mit is adhatnék Neki úgy igazán. Se aranyom, se tömjénem… Csak én vagyok. Az aggodalmaim, kérdéseim, harcaim és minden elkövetett baklövésem.
De ma úgy döntöttem, hogy félreteszek mindent. A hátam mögött hagyom és odalépek Hozzá. Magam adom oda, kérések, kérdések és feltételek nélkül. És tudom, Krisztus boldog lesz. Hiszen értem jött. Értem született. S ha csak egy percre is megadatik felfognom mindezt, hiszem, hogy igazi ünnepem, igazi ünnepünk lesz.