Archívum

március 2016

Browsing

És újra megtetted. Nézz magadra: ugyanott vagy már megint. Ismét bűntől szennyes a kezed. Hiábavalóak voltak az elhatározásaid, a kéréseid, a szüntelen fogadalmak mind. Újfent ott jártál, ahol nem kellett volna. Már megint megfürödtél a vétkek nagy tengerében – ráadásul még jól is esett. Ismét ott kalandoztál az…

Nem tudom, mi a nehezebb: összefoglalni ezt a negyven napot, minden gondolattal, amit az Isten elénk hozott, vagy kiválasztani egyet, amihez ragaszkodni szeretnék. Amikor elkezdtük írni ezt a naptárt, bennem volt egy kis kétely: végig tudjuk mi ezt csinálni? Komolyan, negyven napon keresztül minden nap tudunk valamit mondani?…

Sokszor tűnik egy lépés ésszerűtlennek, mégsem kell feltétlenül önmarcangolássá válnia. És válhat valami belső késztetéssé úgy, hogy később megbánjuk – még ha úgy tűnik is, hogy az Istentől származott. Sajnos öntudatlan profizmussal tudjuk igazolni a saját önző vágyainkat Isten igéjével, de ugyanígy a tehetetlenségünket is. Mélységes gyász fakadhat…

Mindig is csodáltam azt, amikor a Szentírás úgy számol be a nagyok haláláról, mint akik az élettel betelve búcsúztak e léttől (; ; ; ). Élettel betelve – elbűvölő kifejezés ez. Teljes. Kerek. Egész. Hiánytalan. Olyan, mint a púposan, színig töltött pohár, a tökéletesen sima, redőtlen víztükör, a…

Ott voltam. Láttam, ahogy végigvonszolja magát a Via Dolorosan az érdes kereszttel a vállán. Hallottam a dühös feszítsd meg kiáltásokat. Éreztem a nép vérszomjtól megrészegült tolongását magam körül. Én ott voltam – és nem tettem semmit. A Mesterről nagyon sokan hallottak, nem csak Jeruzsálem környékén. Az emberek pletykaszerű…

Viszont legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban. (Ef 4,31) Mindennapjainkban sokat foglalkozunk a megbocsátás kérdésével. Hálát adunk reggel és este Istennek azért, hogy megbocsátotta gyarlóságainkat, megfizette értünk a bűn zsoldját; őszintén kérjük vagy szinte oda sem figyelve mormoljuk „bocsásd meg…

“A leg­ki­sebb is ezer­ré nő és a leg­ke­ve­sebb is ha­tal­mas nép­pé. Én, az ÚR a maga ide­jé­ben meg­te­szem ezt.” (Ézs 60,22) Kedves TeSó! A mára rendelt kihívás arra kér bennünket, hogy imádkozzunk együtt azokért, akik hatalom nélkül valók, gyengék és elesettek. Itt akár meg is állhatnánk, hogy szépen, gyorsan…

„Eltörlöm hűtlenségedet, mint a felleget, vétkeidet, mint a felhőt. Térj hozzám, mert megváltottalak!” (Ézsaiás 44,22) Nagyhét második napja van. Nem tudom, kedves olvasó, neked mennyire repült gyorsan a böjt eddigi 37 napja és azt sem, hogy mennyire sikerült közelebb kerülnöd Istenhez ebben az időszakban. Talán most eszmélsz rá,…

Ma hálás vagyok a reggelért, még ha átvirrasztottam is az éjszaka jelentős részét. Kaptam még egy napot a kegyelmi időből. Hálás vagyok az ágyamért, takarómért, ruháimért, mert van mibe felöltöznöm, takaróznom. Hálás vagyok az időért. Ha esik, elővehetem a könyvet, amit éppen olvasok és belemerülhetek, míg az esőcseppek…

„Mikor elhagytak, mikor a lelkem roskadozva vittem…” írja Ady Endre, és szavainak végső feloldását, a folytatásban szereplő „Isteni átölelést” is csak az elhagyás felől érthetjük meg igazán. Aki volt már elhagyva, vagy hagyták már magára, esetleg aki maga volt az elhagyó fél, az tudja, mennyire fájdalmas az a…