„Tüzet is akartam
rakni az erdőben:
nyulacska ne fázzék,
őzike ne fázzék, –
hiába, hiába!
Gyujtófám kilobbant
és a tűz nem akart
gyúlni az erdőben.”
Dsida Jenő – Egyszerű vers a kegyelemről
Akartam. Hogy legyen még nyár, pihenés, mosolygó napsugár, szabadba csalogató idő.
De egy ködös hajnalon, amikor a pulóverem kötésén átsziszegett a hideg, megértettem: Isten kegyelmére vagyunk bízva. Óvnunk kell törékeny életünket a készülő fagytól, mert a napsütéses hetek nem tartanak egész évben.
Akartam. Hogy a gyógyulás egyszerű legyen. Beveszek egy-két tablettát, imádkozom, és akkor pár nap alatt elindul a változás. De Isten úgy akarja, hogy ne lássam előre, hogy meddig, csak bízzam magam az Ő kegyelmére.
Akartam. Egyenes választ Tőle. Imádkoztam, hogy ossza meg velem is a terveit, a saját életemmel kapcsolatban. De Ő hallgatott.
Akarok. Én. Igaz, csupa jó dolgot, olyat, ami nem árt senkinek. „Tüzet is akartam
rakni az erdőben” – nem leégetni akarom azt az erdőt, csak jót tenni a nyulacskának meg az őzikének… Egy csupán a bökkenő. Amit akarok, néha nem ugyanaz, mint amit Ő szeretne. Ő.
Úgy éreztem, hagyja az életemet nap mint nap tovább történni velem, s nem szól bele a filmbe. Nem rendezője, csak nézője ennek a mozinak. Hogyan teheti meg, hogy szemrebbenés nélkül tűri a vergődésem? A válaszkeresésem? Pedig én szeretném az Ő irányítására bízni magam.
Biztosan volt már veled is olyan, hogy amolyan instant válaszra vártál Istentől. Lehetőleg gyorsan. Majd Ő megsúgja, hogyan dönts, kit válassz társul, fogadd-e el az állást. De az igazság az, hogy Isten sokszor magunkra hagy a döntéseinkben.
Hiszem, hogy ez nem egyenlő azzal, hogy eltávozik tőlünk, és nem hallja az imáinkat. Csak azt szeretné ilyenkor látni, megtanultam-e az eddigi leckéket, képes vagyok-e Benne bízva, egyedül dönteni. Mint amikor az iskolában felkérdeztek, s tudtad a helyes választ anélkül, hogy a tanár súgott volna.
Ne félj a csendtől! Isten akkor is ott van Veled, ha nem válaszol. Te csak bízz Benne, érezd meg a csendben is jelenlétét, s hidd, hogy veled lesz a döntéseidben is!
Kiss Julianna