Akik ismernek, tudják rólam: ha éneklésről van szó, én ott vagyok. Képes vagyok órákon keresztül dicsőíteni, mert számomra ez a legtermészetesebb módja az Istennel való kommunikációnak. Nemrég a KRISZ-hét esti evangelizációin vettem részt, ahol felfigyeltem az Írd át álmaim című dalra.

mestermi

Láttam, ahogy a fiatalok átszellemülten éneklik, ott ég a tűz a szemükben, és azon gondolkodtam, vajon felfogják-e, hogy valójában miről is van szó a dalban? Az ének álmokat és vágyakat említ – elhamvadtakat, megkopottakat, amelyeket mi nagyon előzékenyen az Isten kezébe helyezünk, és boldogan figyeljük, ahogyan átírja őket. Vajon ez tényleg így van?

Az én esetemben az álmok és vágyak eredetileg nem megkopott és elhamvadt állapotban érkeznek. Épp ellenkezőek, olyan gyönyörű szépek, reményteliek, csak úgy csillognak a holdfényben, én pedig megyek, ragyogok, s dalolni lenne kedvem, hiszen mi akadályozhatna meg abban, hogy megvalósítsam őket?

Nem tudom, volt-e már veled olyan, hogy hosszú éjszakákon át fenn voltál, és azon ábrándoztál, milyen lesz, amikor végre:

  • először találkozol a pároddal. Milyen izgalmas, és új és eddig soha nem tapasztalt érzéseket vált ki belőled, amikor először fogja meg a kezed;
  • a piciny, újszülött gyermeked először szorítja meg a kisujjad;
  • helyt állsz a munkahelyeden, és a többiek végre komolyan vesznek, kollégaként tekintenek rád, és elhívnak magukkal szórakozni;
  • az alkoholista édesapád azt mondja: „Nem iszom többé!” És most az egyszer komolyan is gondolja;
  • az édesanyád orvosa feléd fordul, és azt mondja: „Meggyógyult, eltűnt a rák!”

Hány álmoddal és vágyaddal indultál már neki az útnak, és vártad, hogy beteljesüljenek? Te vártál, tettél is érte, harcoltál, mindent beleadtál. A te álmaid igen is értelmesek voltak, érdemesek, számodra megfelelőek. Akkor miért nem történt meg? Mit tettél rosszul?

Most jönne az a rész, ahol elmondom azt a bizonyos mondatot, az egyetemes választ, aminek hallatán felkiáltasz, és azt mondod: Tényleg! De a helyzet az, hogy nem rendelkezem vele, nincs nálam az a minden zárat felnyitó kulcs. Én magam arra jöttem rá, hogy sokszor nem arról van szó, hogy valami rosszat tettél, vagy helytelen dolgok után sóvárogtál. Valami más oka van annak, hogy Isten nem teljesíti mindazt, amit mi olyan aprólékosan elképzeltünk a saját életünkre nézve:

„Mert az én gondolataim,nem a ti gondolataitok. Útjaitok sem az én útjaim!mondja az Örökkévaló. Amennyivel az ég magasabb a földnél, annyival magasabbak útjaim útjaitoknál, és gondolataim gondolataitoknál.” Ézs 55,8-9.

Van egy út, amelyet már többször végigjártam, noha nagyon küzdelmesen értem el odáig. Sok harc, hiszti és toporzékolás után letettem az addigra tényleg megkopott, elhamvadt és szétfoszlóban lévő álmaimat. Átadtam őket. Másra bíztam. Egy olyan Valakire, aki igazán tudja, hogy mit, mikor és miért kell megadnia, illetve elvennie tőlem.

És akkor azt mondtam:

Írd át álmaim, amire akarod” – bár nekem jelenleg fáj, hogy át kell írnod őket, és nem is értem egészen, miért csinálod, de tedd meg!

„Cseréld ki vágyaim, amire akarod” – bár én körömszakadtáig ragaszkodom hozzájuk, ők az énem egy része, és nem tudom, hogy birkózom meg az elvesztésükkel, de tedd meg!

„Töltsd be életem, amivel akarod” – akkor is, ha nekem épp abban a percben vagy órában nem fog tetszeni az, amivel betöltöd. Sőt érteni sem fogom, de kérlek, tedd meg!

„Ölelje jövőmet egészen át karod” – mert ha biztos vagyok afelől, hogy a Te karod öleli, akkor képes leszek átélni mindazt, amit Te készítettél számomra.

Tudod, én azt szeretem a mi Istenünkben, hogy művész. Olyan szépérzéke van, mint senki másnak. S míg te meg én kricc-kraccokat látunk és oda nem illő vonalakat, meg túl sok radírozást, addig az Isten látja a rólad készülőben lévő mesterművét. Hiszen az vagy: mestermű. Szóval, ha rászánod magad, hogy énekeld ezt a dalt, tedd bátor szívvel, és hidd, hogy mindezek után az „Isten ír gyönyörű verssorokat, és zeng szárnyaló dallamokat” az életed felől. Lehet, hogy a mi fülünk nem fog rögtön ráérezni a dallamra, de ha visszanézek, ki kell mondanom, mindig Ő tudta jobban. Mindig…

Marofejeva Nelli 

1 Hozzászólás

  1. Isten áldásából személyesen is ismerhetem a dal szerzőjét, Szabó Andrist, Veszprémből, aki egy nagyon áldott ember. Örülök, hogy ez a dala szól, s hogy ennyire jól szól… s hogy rajta keresztül az Úr szól, s hogy ilyen mély gondolatokat ébresztget. Köszönet érte!

Szólj hozzá a bejegyzéshez!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .