Magamról szeretnék írni, túl az életrajzomon és életutamon. Arról, aki csak én vagyok. Azonban falba ütközöm, két kérdésbe, amikről nem én pattanok vissza először.
„Az vagyok valóban, aminek mondanak?
Vagy csak az, aminek magamat ismerem?”
Amíg nem tudom megválaszolni a kérdést, három pont köré állítom a gondolataimat.
Aki még nem voltam: tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász, kipihent ember, mindentudó, nagytiszteletű úr, papbácsi
Aki már nem vagyok: dobozon belül gondolkodó, progresszív fundamentalista, beregszászi gimis, szerelmet kereső, szorongó, passzív agresszív, naiv.
Akivé válni szeretnék: élni és örülni tudó ember, közösségépítő, házas, megbízható, együttérző, bibliaolvasó, motiváló
Tarts velem, ismerjük meg együtt magunkat a kommunikációban!
Egy olyan hosszadalmas és aprólékos munka után, mint a karácsonyfa-díszítés, jól esik ránézni a végeredményre. Ilyenkor gyönyörködöm a díszek csillogásában és a fényekben, amik üldözik egymást az ágak között, beszívom a fenyőillatot, és így lassan megérkezik az ünnep is az otthonomba. Azonban mindezek után hátra van még a…
Ahogy közeledik az ünnep, egyre gyakrabban veszem elő Lukács evangéliumát, hogy újraolvassam az első néhány részt. Örömmel tölt el, hogy mennyien énekelnek ebben az evangéliumban: énekre fakad Erzsébet, Mária, Zákeus, az angyalok, Simeon. Mindegyikük az énekében Isten nagy tetteire emlékeztet és Őt dicsőíti. Énekel a menny és felel…
Egyszer azt hallottam valakitől, hogy a hitetlen embernek a hívő ember élete a Bibliája. Nagy igazság van ebben, ugyanis sokan nem olvassák az Igét, mégis keresik azokat a hiteles példákat, akiken tetten érhetik és lemérhetik a keresztyén szeretetet és a kegyelem karakterformáló erejét. A középkori templomokban a falfestmények…
Jelkép, amivel az ünnep idejét mérem. Gyertyát gyújtok és megköszönöm, hogy éltem még egy napot, hetet. Hogy közelebb kerülhetek egy lépéssel a karácsony titkához. Iránytű, amivel keresztülvergődhetek a zsúfolt mindennapjaimon, hogy a végcélra, az ünnep szívére nézve megérkezzek Isten örömébe. Ez számomra az adventi koszorú. Sokat forgattam, díszítettem,…
Lenne rám pár perced az örökkévalóságból, Uram? Tudom, régen beszéltünk, az én hibám. Én nem kerestelek, én voltam felületes, nem ápoltam a kapcsolataim. Veled sem. De most jövök, Uram, szégyenkezve, tanácstalanul és összezavartan. Hadd öntsem ki a szívem neked! Magam körül forgok és elszédültem. Visszanézek erre az évre,…
Van egy igevers, aminek a mélységeibe mostanában egyre gyakrabban gondolok bele: „Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van” (Péld 14,4 Károli fordítás). Csak akkor lesz termés, aratás, ha a föld meg van munkálva, de a munkának vannak melléktermékei, amikkel sajnos számolni…
Előző írásomban elmondtam, mit tanultam a konfliktusok kialakulásáról. Most a megoldásról is szeretnék beszélni, habár ezzel kapcsolatban nincsenek minden esetben jó tapasztalataim. Úgy gondolom, két helyzetet kell világosan megkülönböztetni: amikor nekem van bajom a másik emberrel, és amikor neki velem. Hagyományosan úgy jelezzük, ha az elsőről van szó,…
Ez a bejegyzés úgy kezdett kialakulni bennem, hogy Homoki Gyula barátom nyomán én is elővettem egy régebbi írásomat, és újraolvastam. Sokat mosolyogtam közben, mert mikor az öt évvel ezelőtti sorok megszülettek, sokkal kevesebb kibomlott és kialakulóban lévő konfliktus volt az életemben. Azóta néhányszor bekerültem a „darálóba”, rájöttem, hogyan…
„Mielőtt pedig eljött a hit, a törvény őrzött bennünket, egybezárva az eljövendő hit kinyilatkoztatásáig. Tehát a törvény nevelőnk volt Krisztusig, hogy hit által igazuljunk meg. De miután eljött a hit, többé nem vagyunk a nevelőnek alávetve. Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. Akik Krisztusba…
„Megkérdezte tőlem: Emberfia! Életre kelnek-e még ezek a csontok? Én így feleltem: Ó, Uram, Uram, te tudod! (…) Majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, amikor fölnyitom sírjaitokat, és kihozlak sírjaitokból, én népem!” (Ez 37,3;13) Kedves Tesó! Ma arra kérlek, gyere velem egy képzeletbeli útra. Kísérj el arra…
