Szerző Prikryl Edina

Bizonytalanságtevés két Csillagpont között

Olvasási idő: 2 perc

Bizonytalan vagyok abban, kitől származik pontosan a bizonytalanságtevés fogalma, de biztos vagyok abban, hogy nem tőlem. Bizonytalan vagyok abban, mi jön belőlem, de biztos vagyok abban, hogy valami jön. Bizonytalan vagyok abban, el is megy-e, de biztos vagyok abban, hogy már sok minden el is múlt. Bizonytalan vagyok a jövőben, de biztos vagyok a mostban. Bizonytalan vagyok minden pillanatban, de biztos vagyok abban, hogy az idők gonoszak. Bizonytalan vagyok abban, mi a jó, de biztos vagyok abban, hogy a rossz is megfejthetetlen. Bizonytalan vagyok abban, fel tudok-e fogni bármit is ésszel, de biztos vagyok abban, hogy a Lélek szabad. Bizonytalan…

Szerző Feke György

Isten látványkonyhája

Olvasási idő: 3 perc

Ültem a színpad mögött egy padon a technikusok és a fellépők számára elkerített részen, és sírtam. Szombat dél volt, a tavalyi Csillagpont épp azokban a percekben ért véget, a csapat egy része még búcsúzkodott, a másik már hozzáfogott a bontáshoz, mindenki rohangált, engem is kerülgetniük kellett, én pedig nem bírtam gátat szabni a könnyeimnek. Küzdelmes másfél év és kevés alvással telt egy hét volt mögöttünk, mégsem a fáradtság miatt tört el nálam a mécses, hanem mert mélyről jövő öröm volt bennem. Rövid időre ugyanis fellebbent a fátyol, és láthattam azt, amiről Járay Márton beszélt délelőtti előadásaiban: hogy hogyan építi Isten…

Szerző Kocsis Julika

A narancsos tea és a 23. zsoltár különös viszonya

Olvasási idő: 2 perc

Először 2011-ben voltam Csillagponton, a híres-hírhedt tatai szétázóson. Mezei résztvevőként sátoroztam, a napokig szakadó esőben többször csuromvizesre áztam, az egy darab hosszúnadrágom és viszonylag meleg pulcsim lett a legjobb barátom, és akkor kezdtem el igazán értékelni a forró teát, különösen a Teekanne narancsos verzióját (#nemreklám). Lehet, hogy az időjárás idomult a hangulatomhoz, ugyanis akkortájt finoman szólva a padlón voltam. Az első nagy szerelem darabokban, otthon sem volt minden rendben, és a tanulmányaim sem alakultak valami fényesen – minden adott volt hát a boldog, felhőtlen táborozáshoz (nem). Az a számomra első Csillagpont – vagy ahogyan a résztvevők legtöbbje emlegeti: CsP –…

Szerző Keresztyén Eszter

Állandó várakozás

Olvasási idő: 2 perc

„Mivel pedig a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak, és elaludtak.” (Mt 25,5) Várni a legnehezebb. Kivárni az orvosi diagnózis eredményét, vagy míg visszahívnak az állásinterjú után. Kivárni, míg pozitív lesz a terhességi teszt. Várni arra, hogy újra szabadon találkozhass a szeretteiddel. Az egész életünk egy hosszú türelemjáték, várakozások sora: a cél változik, a tevékenység változatlan. Az Úr Jézus, amikor visszament az Atyához, megígérte, hogy újra eljön. Meghagyta a népének, hogy várják visszajövetelét. Tudjuk, hogy akkor sokan felhagytak mindennapi tevékenységükkel, munkájukkal, terveikkel, hiszen azt hitték, nagyon hamar visszajön a Megváltójuk. Azonban kétezer év telt el, és Isten népe azóta is várja vissza…

Szerző Olasz Tímea

Mit érdemel az a bűnös?

Olvasási idő: 3 perc

„Mit csináltál már megint?” Gyermekkorom egyik leggyakrabban hallott kérdése volt ez. Sokszor jogosan hangzott el, mert a kreatív ötleteim rendre balul sültek el. Elkeserítő volt azzal szembesülni, hogy a jó szándékból baj lett. Ráadásul bármi történt, mindig én voltam a rossz. Aztán kamaszként elkerültem egy hittantáborba. Azt mondták, hogy rossz vagyok, meg kell térnem, különben baj lesz. Megtértem. Aztán azt mondták, hogy rossz vagyok, fel kell hagynom a bűnös szokásokkal, különben baj lesz. Megpróbáltam. Nem ment. Minél több dologgal hagytam fel, annál több jött a helyére, és egyre azt éreztem, elnyel a mocsár. Hát amíg élek, én már mindig csak…

Szerző Barta Ferenc

Ketten a templomban

Olvasási idő: 6 perc

„Némely elbizakodott embernek, aki igaznak tartotta magát, a többieket pedig lenézte, ezt a példázatot mondta: Két ember ment fel a templomba imádkozni: az egyik farizeus, a másik vámszedő. A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Istenem, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: rabló, gonosz, parázna, vagy mint ez a vámszedő is. Böjtölök kétszer egy héten, tizedet adok mindenből, amit szerzek. A vámszedő pedig távol állva, még szemét sem akarta az égre emelni, hanem a mellét verve így szólt: Istenem, légy irgalmas nekem, bűnösnek! Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert aki…

Szerző Máté Richárd

Krisztus és az elveszett

Olvasási idő: 3 perc

„Hozzátok a hízott borjút, és vágjátok le! Együnk, és vigadjunk, mert ez az én fiam meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott. És vigadozni kezdtek.” (Luk 15, 23-24) A tékozló fiú története a Szentírásnak egy olyan része, amit – kis túlzással – mindenki ismer. A történet leggyakoribb értelmezése, hogy az önmegvalósítás útján elinduló fiatalról szól, aki megtagadja az atya személyét, de az örökségére természetesen igényt tart. Én most mégsem a mai fiatalok kicsapongó életéről szeretnék írni – bár kétségtelenül ez a téma is „megérne egy misét”. Más ragadta meg a figyelmemet, amire idáig talán nem is figyeltem kellőképpen. Két szóra kaptam fel…

Szerző Homoki Gyula

Krisztus és kultúra

Olvasási idő: 6 perc

Keresztyén emberként nem légüres térben élünk. Hitünket és Istenhez fűződő kapcsolatunkat nem vákuumban éljük meg. Nincs olyan, hogy van Isten és vagyok én, minden más pedig kívül marad ezen a kapcsolaton. Saját hitünk, saját életünk, saját Krisztus-követésünk egy adott helyen, egy adott időben, egy nyelv szavait és logikáit felhasználva és egy adott kulturális közegben történik. A fő kérdés, hogy miként viszonyul egymáshoz életünk Ura és életünk tere, milyen összefüggésben van Krisztus és a kultúra? A múlt század egyik meghatározó amerikai teológusa, Richard Niebuhr szerint a keresztyénség két évezredes történetében legalább ötféle válasz született Krisztus és a kultúra kapcsolatának meghatározására. Krisztus…

Szerző Kacsó Géza

Jézus és a politika

Olvasási idő: 4 perc

„Elküldtek hozzá (Jézushoz) a farizeusok és a Heródes-pártiak közül néhányat, hogy egy kérdéssel csalják tőrbe. Odamentek tehát, és így szóltak hozzá: Mester, tudjuk, hogy igaz ember vagy, és nem törődsz azzal, hogy ki mit mond, mert nem veszed figyelembe az emberek tekintélyét, hanem az igazsághoz ragaszkodva tanítod az Isten útját. Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy sem? Fizessük-e vagy ne fizessük? Ő pedig ismerve képmutatásukat, ezt mondta nekik: Miért kísértetek engem? Hozzatok nekem egy dénárt, hadd lássam! Azok pedig hoztak egyet, és ő megkérdezte: Kié ez a kép és ez a felirat? Ők pedig így feleltek: A császáré.  Jézus ezt mondta nekik: Adjátok…

Szerző Olasz Tímea

Krisztus és Én

Olvasási idő: 4 perc

Egy fiatalember meghívást kapott a királyi palotába. Amint belépett az ajtón, ámulatba ejtette őt a pompa, a művészi gazdagság, a színek kavalkádja. Aztán felfedezte, hogy egyes bútorok, falrészek tükröződnek. Megállt az egyiknél, hogy megnézze, milyennek mutatja őt a felület. Megszemlélte magát szemből, oldalnézetből, egy kicsit hátulról is, majd továbbhaladt. Néhány lépést tett, és ismét szembe találta magát egy tükörrel. Ennél is elidőzött egy keveset, majd továbbhaladt. Egy idő után már csak azért nézelődött, hogy meglelje a következő visszajelző felületet. „Nos, hogy tetszett a palotám?” – kérdezte a király, miután az ifjú visszatért. A fiún megdöbbenés futott végig. Akkor eszmélt rá,…

Szerző Laskoti Zoltán

Szenvedélyes szelídség

Olvasási idő: 3 perc

Jézus lement Kapernaumba, Galilea egyik városába, és tanította őket szombaton; ők pedig álmélkodtak tanításán, mert szavának hatalma volt. A zsinagógában volt egy tisztátalan, ördögi lélektől megszállott ember, aki hangosan felkiáltott: Ah! Mi közünk hozzád, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Tudom, ki vagy, az Isten Szentje! Jézus azonban ráparancsolt: Némulj el, és menj ki belőle! Erre az ördög odavetette az embert közéjük, kiment belőle, de semmi kárt nem tett benne. Rémület fogta el mindnyájukat, és így szóltak egymáshoz: Miféle beszéd ez, hogy hatalommal és erővel parancsol a tisztátalan lelkeknek, és azok kimennek?! És elterjedt a híre mindenütt a környéken. Luk 4,31-37 Biztosan ismerős az a…

Szerző Laskoti Zoltán

Krisztus és…

Olvasási idő: 3 perc

Ez az a mondat, amit nagyon könnyű úgy befejezni, hogy tévtanítás legyen a vége. Hiszen, ha hitünkben bármi vagy bárki olyan fontossá –, vagy még fontosabbá – válik, mint Krisztus, már elindul a lavina, és a Krisztus mellé, Krisztus elé tett dolgok kiszorítják hitünk Szerzőjét és Elvégezőjét a középpontból. Pedig mennyi mindent leegyszerűsítene, ha Krisztus mellé értelmező eszközként odatennénk a Vele egyenértékű erkölcsösséget, egyházi hagyományt, politikai párthűséget és így tovább. De ezzel feláldozzuk azt, amit Jézus Krisztus fenntartott magának, hiszen Ő senki másról nem beszélt így: „én vagyok az út, az igazság és az élet”. Nagy fába vágjuk a fejszénket,…

Továbbiak betöltése