„Annak okáért mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, tegyünk le minden terhet és a megkörnyékező bűnt, és kitartással fussuk meg az előttünk levő versenyt.” (Zsid 12,1) Néha úgy érzem, a keresztény élet olyan, mint egy hosszútávú futás ködben. Az utat csak pár méterre látom…
Illés próféta nagy hűséggel követte az Urat, hirdette az igét, de volt, amikor megfáradt. Akkor elvonult, egyedül volt, és így is látta magát: „Egyedül én maradtam meg, de az én életemet is el akarják venni” (1Kir 19,10b). Megjelenik előtte az Úr, halk és szelíd hangon szólítja, s ő…
Valakinek segíteni, valami jó dolgot tenni, hasznosnak érezni magunkat a környezetünkben, elismerést kapni – ez mind felemelő érzés. Én olyan mentalitású ember vagyok, aki jobban szeret adni, mint kérni vagy elfogadni a segítséget. Ez utóbbi okoz némi nehézséget az életemben: például rá kellett jönnöm, hogy mindig adni és…
„Magadra hagytalak néhány pillanatra, de nagy irgalommal ismét összegyűjtelek.” (Ézs 54,7) Igen, az Úr azt mondja ebben az igében, hogy néhány pillanatra magunkra hagy minket. Ha engem kérdeztek, nem mondhatom, hogy ezek az időszakok valóban egy-két másodpercnek tűnnének. Inkább egy örökkévalóság az, amíg egy-egy nehéz helyzetből kikászálódok vagy…
Előre szólok, hogy valószínűleg én ebben a cikkben most eléggé benne leszek, ezért bocsásd meg szubjektivitásomat. Benne leszek, mint huszonakárhány éve mindig szingli nő, mint az ideje nagy részét egyedül töltő örök csavargó, aki néha több időt tölt odabent a fejében, mint idekint, ahol mindenki más is van.…
