Talán nincs olyan ember a környezetünkben, közösségünkben, aki fel ne tette volna ezt a kérdést az elmúlt hónapokban. Nyilván nem abból adódik ez a kérdés, hogy sétálva az utcán meglátok egy szép magyar vagy szlovák rendszámú autót, és a kívánságnak teret adva eldöntöm, hogy ezért én is elmennék, és már csak azt kell eldöntenem, hogy Németország vagy Magyarország.

Azt hiszem a helyzet ennél jóval komolyabb és bonyolultabb, hiszen nemcsak pénzről van itt szó, hanem életről is. Talán éppen ez adja meg a súlyát a döntésnek. Amikor el kell döntened, hogy itt maradj vagy életben maradj.

A kérdés az, hogy mihez van elég motivációd: a maradáshoz vagy az elinduláshoz? Mi szól amellett, hogy maradjak, és mi szól amellett, hogy induljak? A maradás mellett érvként ott a családod, a baráti köröd, a megszokott életstílusod, esetleg a gyülekezeti közösséged. Ha elmész, ezt mind itt kell hagynod.

Ha viszont az elvándorlás mellett keresel érveket, az is van bőven. Azon túl, hogy nem kell a behívóval a zsebedben várni a meseautót, még pénzt is kereshetsz, ha jó lehetőséged adódik, akkor annyit, amennyit sose kerestél itthon. Ha egy picit továbbgondolod, akkor már csak a fantáziád szab határt a terveidnek. Sok pénz, szép autó, biztos megélhetés – mi kell még? Motivációnak éppen elég.

a6763f8a4c9608aa106e8e03e0f5953f

DE: valóban ennyi lenne? Összevetem a pro és kontra érveket, és el van döntve. Csinálom, megyek, mert megy más is. Ha másnak megy, nekem is megy. Mivel vagyok én rosszabb vagy gyengébb, hogy nekem ne sikerüljön?

Van itt egy kérdés, ami engem nagyon érdekel, mégpedig az, hogy milyen emberként hozom meg a döntéseimet? Mert uborkát szedni Németországban mindenki tud, de uborkaszedés közben milyen ember leszek? Keresztyén vagy ateista? Kire hallgatok, amikor meghozom a döntéseimet? Mert az oké, hogy bejártam számtalan alkalmat és tábort, ahol az Isten vezetéséről papoltak, de hát most vészhelyzet van, most nem ez a legfontosabb. Amúgy is, ha Isten annyira szeret és gondviselő, akkor miért van háború, miért van pénztelenség, miért nincs munka, és miért vannak miértek?

Miért vagy te? Miért vagy ott, ahol vagy? Miért hallottál arról, hogy van Lélek általi élet? Miért van bölcsesség, túl minden motiváción? Vagy úgy látod, hogy téged nem fenyeget semmilyen veszély, nem vagy kísérthető a pénzzel, de elég erős vagy, hogy elviseld azt, ami téged is elér?

A székely meséli, hogy a komája elment Spanyolországba dolgozni. – És mi lett vele? – kérdezik a haverok. – Hát Lopez volt itt is, Lop ez ott is.

Azt hiszem, hogy nem az a valódi kérdés, hogy maradjak vagy menjek. A valódi kérdés az, hogy ha maradok, milyen emberként maradok, és ha el kell mennem innen, akkor milyen emberként megyek el.

Nincs sablon megoldás, hogy mindenki maradjon, vagy mindenki menjen. Isten azt érttette meg velem, hogy vannak, akiknek menniük kell, és vannak, akiknek maradniuk. Ha Istenre figyelve hozom meg a döntésemet, akkor biztos, hogy megőriz ott, ahol leszek, és gondoskodik majd rólam. Ha viszont mindent számításba veszek, csak az Urat nem, hát akkor vigyázzak magamra..!

Jó példa erre Ábrám története. Neki azt mondta az Úr, hogy menjen ki arról a földről, és megáldja, s áldás lesz. Ábrám elindul, és megy vele Lót is, akinek viszont nem mondta az Úr, hogy menjen. Ő amolyan önkéntes volt – engedetlenül tevékeny. Ábrám életén áldás van, és ő maga is áldássá tud lenni mások számára. Lót életén nincs áldás, és ő maga is olyan, mint egy átok, neki Szodomához húz a szíve.

Hát ezt értette meg velem az Úr. Bármit teszek, az Ő szavára tegyem.

Keresztyén emberként felelős vagyok a döntéseimért. Nem motivációt kell keresnem, hanem azt, Aki vezethet ezer motivációval szemben is.

ifj. Pocsai Sándor

1 Hozzászólás

  1. Pingback: Fordulatra várva - TeSó blog

Szólj hozzá a bejegyzéshez!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .