asdf

Elsős teológus koromban volt egy bizonyos órám, amelyről ha kijöttünk diáktársaimmal, legtöbbször csak bosszankodni tudtunk. Cinikusan megjegyeztük, hogy a tanár feldobja a kérdést, de a választ már nem csapja le (mert talán ő sem tudja). Ahelyett, hogy egyre biztosabbak lettünk volna az adott témában, csak még inkább elbizonytalanodtunk.

A negyedik év után azt tudom mondani: neki volt igaza. Lényegében ezen alapul a protestáns teológia egyik legnagyobb erőssége, ami egyben a legnagyobb gyengesége is: megengedi, hogy az ember gondolkodjon. Szabadságunk van arra, hogy véleményt alkossunk valamiről, és nem feltételül szükséges, hogy ez megegyezzen másokéval.

Az élet összetett. Nem biztos, hogy minden kérdésünkre találunk egy pontosan odaillő bibliai passzust vagy egy dogmatikai hittételt. Az élet nem csak fekete és fehér. A világba az Úr színeket is teremtett. A hit az nem egy recept tárgya, ezért nem kaphatunk instant válaszokat kérdéseinkre. Bárcsak lehetne! Mi megszabott sémák alapján szeretnénk megoldani a dolgokat, Istennek azonban más terve van, ami sokkal jobb a mieinknél.

Hitünk nagy kérdéseivel kapcsolatban nem szabad kispórolunk az energiát, a töprengést. Ne elégedjünk meg mások által előre elkészített válaszokkal! Ha a keresztyén nagykorúság útján szeretnénk járni, ezekkel a döntésekkel szembe kell néznünk, és meg kell küzdenünk a saját válaszainkért. A lelkészek is csak a Biblia tanítását alapul véve tudnak segíteni abban, hogy a saját válaszod megszülethessen. Bátran lehet véleményünk a dolgokról: ettől lesz színesebb a világ. Különböző utakon járjuk be az élet labirintusát. Isten vezetésével azonban ugyanott érhetünk célt…

Keresztyén Karesz

1 Hozzászólás

  1. Nem lehet elégszer hangsúlyoznunk ezeket a mondatokat. Egy évtizeden túli gyülekezetbe járás után jöttem rá én is, az Úr többet szánt gyermekeinek, minthogy kívülről megtanuljanak egy szép igehirdetést. Egyszerűen igényem lett rá, hogy az addiginál sokkal többet olvassam a Szentírást – ma már évente végigolvasom az egészet -, s hogy az olvasottakat meg is tudjam fogalmazni magamnak, de ha szükséges másoknak is. A tapasztalatom azonban az, hogy nagyon nehezen jut át a keresztyének szívébe: Isten nem egy McDonaldsba hívott meg bennünket, ahol az ottani menüből választhatunk, és kész vége. Hanem lehetünk “szakácsok” mi magunk is. Természetesen tévedhetünk is eközben, de van egy csodálatos ígéretünk egész földi pályánkra: … Ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól …” Jn 16,13 verse

Szólj hozzá a bejegyzéshez!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .