Címke

ima

Címke

 „Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének. Illés ugyanolyan ember volt, mint mi, és amikor buzgón imádkozott azért, hogy ne legyen eső, nem is volt eső a földön három évig és hat hónapig.” (Jak 5,16-17) Belegondoltál már valaha abba, hogy ugyanaz az Isten hallgatja az imáinkat, aki…

„Csak mi, emberek, akarjuk kicsinyesen áltatni magunkat, hogy mi ezt azért egy picit kiérdemeltük Isten kegyelmét. Pedig dehogyis! Nem tehetünk mást, mint hálásan pislogunk, ugrálunk a boldogságtól, hogy Isten szemében a mi kis körömpiszoknyi életünk azért értékes.”

Uram, nem tudom, hogy mi van most odabenn. Leginkább igazi ősz: valami új, valami különleges, valami ezerszínű és ezerillatú furcsaság, amit szeretnék eléd hozni, de már nagyon rég nem találok szavakat, amikor Hozzád beszélek. Rengeteg hála van belül. Most nem az az erőltetett fajta, amit azért érzek, mert…

„Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is.” (Filippi 2,5) Mikor tini voltam, nagy divatját élte a W.W.J.D.-s karkötő (na persze lehet, most is, csak akik között mozgok, már kinőttek belőle). Elég sok keresztyén ismerősöm hordta akkoriban. Én is boldog voltam, mikor beszereztem egyet,…

Pontosabban fogalmazva: mi van akkor, amikor Isten nem adja meg, amiért imádkozunk? Nemrég az egyik szerkesztőtársam a vágyaink elengedéséről írt itt a blogon. Arról, hogy vannak dolgok az életünkben, amelyekre lehet, hogy rettentően vágyunk, de nincsenek benne Isten tervében, így nem fognak teljesülni. A szeretett családtag nem gyógyul…

Atyám! Hiszem és vallom, hogy Te vagy a mi hajlékunk. Hiszem, hogy Te akkor sem hagytál magunkra, amikor elszakítottak bennünket anyaországunktól, s hogy most is Te vagy oltalmunk, amikor mindenhonnan kitaszítottnak érezzük magunkat. Hiszem, mert Te azóta is megőriztél bennünket, nyelvünket, hitünket. Minden hitemmel együtt mégis megrendülök,…

Az év elején gyakran találkozhatunk olyan kezdeményezésekkel, hogy egy vagy több gyülekezet, felekezet is imaalkalmakat tartson, imaközösségben legyenek egymással. Úgy gondolom, nagyon is helyes az év elején így fordulni a jövő felé, viszont ezeken az alkalmakon akarva-akaratlanul kibukhat néhány rossz gyakorlat, amely épphogy nem bátorít, de visszataszít az…

“ íme az ajtó előtt állok és zörgetek …” Jel 3,20a Hjaj, Uram, nehéz vagyok. Ahogy Grecsó is mondaná: “Tán mert a férfias dac nem engedi, hogy mástól elviseljem a szánalmat, ezért nekem kell mindenki más helyett is sajnálnom magam”. Szeretem nyugtázni az életem szabálytalanságát, és elfogadni, hogy…

“Egyenesedjetek fel és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok.” Lk 21,28b Nehéz most, a legnagyobb sietségben, a „minden időben elkészüljön” űzésében megállnom, s lecsendesíteni a lelkem. Nehéz a december végéhez közeledve utolsókat rúgó időre barátként gondolni. Az időre, ami sietségből napokba, hetekből hónapokba, évszakokból évekbe torlódva…