Archívum

december 2019

Címke

„Áldom az Urat, mert tanácsot ad nekem, még éjszaka is figyelmeztet bensőm.” (Zsolt 16,7) Isten eszköztára végtelen és változatos. Van, hogy egy bibliai szövegen, egy bölcs emberen, egy ismerős helyzeten keresztül szólít meg. És igen, van, hogy jön egy félrerakhatatlan, kikerülhetetlen érzés és egyszerűen csak tudom, mi a…

 „De akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget.” (Zsolt 127,2) Néha úgy érzem, hogy a világ, az élet olyan könnyen széteső. Vagy csak én lettem felnőtté, és látom, milyen ingoványos is tud lenni hirtelen még a legszilárdabbnak tűnő talaj is a lábam alatt. Bevallom, sokszor nagyon…

„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.” (Máté 11,28) Mindjárt kilenc óra. Épp az előbb nyitottam be a lakás ajtaján. Ma mögöttem van vagy ötszáz kilométer, a főváros nyüzsgő zaja, emberek morajlása, beszéd és szó, történések. Alig léptem ki a vonat…

„Ad majd az Úr ennetek este húst, reggel pedig kenyeret jóllakásig…” (2Móz 16,8) Isten nem végez félmunkát. Ha ad, a teljességre törekszik. Továbbmegy az épp, hogy szükségesnél. Nem csupán az a célja, hogy abbahagyjuk a méltatlankodást. Meg akar elégíteni. Be akar tölteni. Sosem cselekszik ugyanúgy, de mindig megkapjuk…

„Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad jót a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérnek tőle?” (Mt 7,11) Sokan vallják, hogy ajándékozni sokkal nagyobb öröm, mint ajándékot kapni. És tényleg. Ebben a hónapban a gondolataim egy részét folyamatosan az foglalja le, hogy…

Uram, ma este vacsorára várlak. Elővettem a legféltettebb tányérokat, kifényesítettem az étkészletet, félbehajtottam a szalvétát, és nekikészültem, hogy feltálaljam azt, amit készítettem. Első fogásként hozom hazugságaimat, amikkel védekezem. Azután gyávaságban pácolt, harag lángján pirított sértődés kerül az ünnepi asztalra. Italként összegyűjtöttem a könnyeimet, levezetésként ott vannak a tisztátalan,…