Szerző Laskoti Zoltán

Erő, szeretet, józanság lelke

Olvasási idő: 3 perc

„Mert nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” 2Tim 1,7 2025 pünkösdjének másodnapján elővesz minket ez az igevers és megerősíti a régi, talán már megfakuló, elfelejtett ígéreteket. Nekünk, fortélyos félelmekkel küzdőknek ígéri és adja Jézus a Lélek ajándékát, jelenlétét, Akit Vigasztalónak és Pártfogónak is nevez. Az apostol egy tagadással és három állítással tudatosítja hitét. Először is azt írja, hogy a Szentlélek nem a félelem lelke. Sőt, ellenkezőleg, a Pártfogó az, aki mellettünk áll a félelem idején. Belekapaszkodhatunk, követve vezetését átélhetjük csodáit. Egyre neurotikusabb világunkban, ahol éjjel-nappal kapunk okot a félelemre, Isten…

Szerző Kondor Enikő

Hétköznapi pünkösdök

Olvasási idő: 2 perc

Van úgy, hogy nem tudom, mit válaszoljak a gyermeknek, aki arról kérdez, hogy néz ki a mennyország és egyáltalán hol van. Nem tudom, hogy mondjam el neki, hogy nem tudom. Ritka és vékony szálú a hajam, nem egyenes a hátam, ikszes a lábam, szeretném, ha nem nézne ezek mellett olyan sutának is, hogy lelkésznő létemre pont erről nincs fogalmam. De ha visszakérdezek, hogy ő milyennek képzeli el, jobbnál jobb leírásokat kapok! Azt persze nem tudom, melyik igaz: talán mindegyik, talán nem is ez a lényeg, hanem hogy épp most, itt és így éljük a mennyországot. Ez pünkösd. Van úgy, hogy…

Szerző Balázs Krisztina

A Szentlélek olyan, akár a szél

Olvasási idő: 3 perc

Egy vallási vezető, Izráel tanítója, Nikodémus felfigyelt Jézus egyik csodatettére, és nem hagyta nyugodni a Lélek, ezért felkereste őt az éjszaka leplében, találkozni akart vele, vágyódott a közelségére, kérdései voltak hozzá, ugyanakkor félt is, mert Jézus tanítása nagy port kavart a farizeusok között. Azt mondta Jézusnak: „Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul, mert senki sem képes megtenni azokat a jeleket, amelyeket te teszel, csak ha Isten van vele.” (Jn 3,2). A bizonyossága Jézus istenségéről vezette Nikodémust, emiatt vállalta a veszélyt is, csakhogy találkozhasson Vele. Talán ez a vágyakozás hiányzik most az emberekből, akik elzárkóznak Istentől, a kérdéseiket megtartva magukban. Nikodémust…

Szerző Nigriny-Demeter Adrienn

Egy sorozat, amit nem ajánlok jó szívvel

Olvasási idő: 5 perc

Időnként ráakadok egy-egy filmre vagy könyvre, aminek a megnézése vagy elolvasása gyakorlatilag fájdalmat okoz. Fizikai és mentális fájdalmat egyaránt. Mégis akad köztük olyan, amit eme fájdalom ellenére megtartok, átrágom magam rajta, és talán elérkezem a ponthoz, hogy várom a folytatást. Néha a főszereplők miatt, néha a rendezők miatt, néha a film hangulata vagy témája miatt. Lehet, hogy komoly hibák vannak bennem (is), elsősorban a naivitásommal. Az erényes Gemstone-ék – kritika következik. Danny McBride több keserű humorral megszórt filmszereplése után elérkezett a pillanat, hogy ne csak a (fő)szereplőt alakítsa egy sorozatban, hanem maga is alkotóként álljon elő, így jött létre Az…

Szerző Olasz Jolika

Vallást tenni

Olvasási idő: 2 perc

„Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt…” (Mt 10,32) Vallást tenni csak arról tudunk, amit ismerünk, ami bennünk van, amit tudunk. Egy konfirmáció előtt álló fiatal édesanyjaként nagyon sokat foglalkoztam a hitvallással az elmúlt időszakban. Együtt tanultunk, értelmeztünk és ismételtünk a vizsgára. Szerettem volna, ha a gyermekem érti, amit megtanul, és nemcsak érti, hanem szívből el is hiszi mindazt. Ez minden keresztyén anyuka kívánsága így konfirmálás előtt – ezt minden szülő nevében mondhatom. Hála az Úrnak, nálunk így történt. Nem csak a fiatalok feladata a vallástétel. Jézus nem azt mondja,…

Szerző Szemere Judit

A mennybemenetel öröme

Olvasási idő: 3 perc

Jézus mennybemenetelének ünnepe. Sokáig kérdés volt számomra, miért is kell ezt ünnepelni. Rendben, hogy ez így történt, bizonyságot tesz róla a Szentírás. Nekem ez mégis inkább csak egy tény volt, amit elfogad az ember. Ifisként gyakran el is ábrándoztunk róla, hogy milyen jó lenne, ha itt lenne Jézus, ha leülne mellénk, ha meg lehetne inni vele egy teát, közben egy jót beszélgetni. De nem lehet, mert felment a mennybe. Miért is jó ez nekünk? Ezt a káténk is felteszi kérdésnek, s ott van a válaszban, hogy Ő a mennyben a mi közbenjárónk, meg hogy minket is magához emel, hogy maga…

Szerző Biró Alexandra

Én vagyok a világ világossága…

Olvasási idő: 4 perc

Számomra olyan mintha Jézus ezekkel az „Én vagyok…” igékkel szeretne jobban bemutatkozni nekünk, embereknek. Elmondani és megértetni velünk azt, milyen is Ő, mi a küldetése, a célja, és azt is, hogy ki akar lenni a mi életünkben. Tudja, kinek mennyi időre van szüksége. Tudja, mikor kell, hogy világosságként, jó pásztorként vagy mesterként mutatkozzon be neked. A János evangéliumának 8. részének 12. verse így hangzik: „Én vagyok a világ világossága…” Világosság – mi jut eszedbe róla? Talán a Nap, a fény, egy gyertyaláng a sötét szobában, egy tábortűz az éjszakában vagy a hajnal első fényei? Nekem a reggelek. Behunyom a szemem…

Szerző Rózsa-Gönczy Anna

Feltámadás és élet

Olvasási idő: 2 perc

Sokat gondolkodom azon mostanában, hogy milyen egész pontosan az az élet, amit Isten nekem szánt. Nem azért, mert nem érzem magam a helyemen, hanem inkább azért, mert mindig érdekel, hogy jól élem-e azt az életet, amit Istentől kaptam, kihasználom-e jól azt, amiben éppen vagyok, tudok-e úgy tekinteni a dolgaimra, hogy túllássak a mindennapin, a hétköznapin, és talán megértsek valamit abból a nagy, kacskaringós valamiből, amit mi életnek nevezünk. Lelkészként többször temettem már. Nagyon furcsa érzés megállni valakinek a ravatalánál és megpróbálni valamit átadni az Isten üzenetéből, ami nem halált, hanem életet, nem véget, hanem egy új kezdetet mutat fel. És…

Szerző Keresztyén Eszter

Én vagyok az

Olvasási idő: 3 perc

Jézus Krisztus Jerikóban megnyitotta egy születésétől fogva vak ember szemét. A meggyógyultat a zsinagógában kifaggatták és kiközösítették, mert nem volt hajlandó Jézust bűnösnek nevezni amiatt, hogy csodát tett szombaton. A szülei is kihátráltak a konfliktusból mondván, már nagykorú és elmondja maga, mi történt. Megkérdezték tőle, hogy mit mond arról az emberről, aki ezt tette vele. Ő pedig ezt felelte: „Nem tudom, hogy bűnös-e vagy sem, de azt tudom, hogy egykor vak voltam, most pedig látok. Megnyitotta a szememet.” Milyen bizonytalan bizonyságtétel! A Jézussal való következő találkozása azonban erős bizonyosságot hozott: „Hiszel te az Emberfiában? Ő így válaszolt: Ki az, Uram,…

Szerző Bíró Kamilla

Mi táplál igazán?

Olvasási idő: 3 perc

„Én vagyok az élet kenyere…” (Jn 6,35) Munkából hazafelé jövet mindig meglátogattam egy kedves hívő nénit, aki mozgássérült volt és nem tudott járni. Mindig nagy élmény volt bemenni hozzá, beszélgetni és együtt imádkozni vele. Felüdültem én is, ő is. Egyik este nagyon éhesen tartottam hazafelé a munkából és úgy gondoltam, hogy most nem megyek be, hanem először eszem, aztán inkább később visszajövök hozzá. Ekkor felmerült bennem a kérdés, hogy valóban fontosabb az evés, mint az, hogy meglátogassam ezt a nénit? Nagyon elszégyelltem magam, hogy ennyire magam körül forgok. Aztán bementem, beszélgettünk, imádkoztunk és már nem is voltam annyira éhes, amikor…

Szerző Balázs Krisztina

A tisztító metszés

Olvasási idő: 4 perc

„Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda” – olvassuk János evangéliumának a 15. fejezetében. Olyan kellemesen kezdődik ez a fejeze! Nekem legalábbis jó érzés olvasni, hogy Jézus az igazi szőlőtő, mi pedig a termései vagyunk, belőle növekedünk, sőt van egy „szőlősgazdánk” is, aki gondját viseli a kertben lévő növényeknek. Hisz a jó gazda ilyen: gondoskodó, önfeláldozó, igazságos, figyelmes és szerető. Pont, mint a mi Istenünk, aki minden cselekedetében megmutatja szeretetét és gondviselését a bűnös ember iránt. Ám ez csak a fejezet kezdete volt, a „java” még csak ezután jön. Ezt a részt régebben mindig úgy olvastam,…

Szerző Lőrinc Péter

Én vagyok…, én vagyok…, én vagyok…

Olvasási idő: 3 perc

Érdekes, hogy a hasonlóan kezdődő mondatok általában nem pozitív hatásúak számunkra. Amikor valaki úgy kezdi a mondandóját, hogy „Én…”, azt a benyomást kelti, mintha nagy egóval rendelkezne vagy magát fényezné (persze az is lehet, hogy csak bemutatkozik). Igazából nincs más, akitől szívesen hallanánk ilyen mondatokat, mint Jézus. Pedig hányszor hangoztatjuk mi is, hogy „én”, de csöppet sem alázatosan, mint Ő, hanem szinte a mellünket verve, öndicséretet gyakorolva. A mi saját „én vagyok” kezdetű gondolatainkat inkább magunkat fényesítő befejezésekkel folytatjuk. Én vagyok a jobb a munkában; én vagyok az alázatosabb a kapcsolatomban; én vagyok a legjobb a közösségemben és így tovább.…

Továbbiak betöltése