„Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad jót a ti mennyei Atyátok azoknak, akik kérnek tőle?” (Mt 7,11)
Sokan vallják, hogy ajándékozni sokkal nagyobb öröm, mint ajándékot kapni. És tényleg. Ebben a hónapban a gondolataim egy részét folyamatosan az foglalja le, hogy kit mivel tudnék meglepni majd szenteste. Hogyan tudnám különlegessé tenni a kis csomagot, amit elkészítek. És izgatottan várom, hogy átadhassam, hogy láthassam a megajándékozott arcát, nézhessem, vajon örül-e annak, amit kapott.
De azt hiszem, azt már egy kicsit elfelejtettem, hogyan kell elfogadni az ajándékot. Őszintén örülni neki, nagy becsben tartani. Sőt, várni, türelmetlenül várni, hogy végre kicsomagolhassam.
A jó hír az, hogy Isten karácsonyi ajándékát már mindannyian megkaptuk. Jézus már eljött a Földre, és elhozta magával a bűnbocsánatunk és az örök életünk lehetőségét. Erre az ajándékra valójában december 24-ig sem kell várnunk, hanem már ma is elfogadhatjuk, most is örülhetünk neki.
Isten már átadta a legértékesebb ajándékot. Ott van a kezünkben, kicsomagolva. Ő pedig az arcunkat nézi, és várja, hogy elfogadjuk. Hogy helyet csináljunk neki az életünkben, és mostantól teljesen a miénk legyen.
Molnár-Kovács Dorottya
