Szállóigévé vált idézet a Bibliából, irodalmi alkotások is használták már – nem ártana néha nekünk is felidézni az „úgy szeresd felebarátodat, mint magadat” szavait. Most kissé rendhagyóan ennek a gondolatnak nem az első, hanem a második feléről szeretnék írni.

Ha nem szeretem (helyesen) magam, akkor hogyan szerethetnék másokat jól? Sok idő eltelt az életemből, mire ezt felismertem. Azt hinnéd, ha valamivel, hát az önszeretettel nincs gondod, pedig mind a két véglet felé el lehet távolodni a harmóniát biztosító középút helyett. Önzés, egoizmus, a sor másik végén önmagunk alulértékelése, túlzott háttérbe szorítása. Mint általában a velünk kapcsolatos témákban, itt is hajlamosak vagyunk részrehajlóan, nem reálisan látni a képet. Ha valamin, ezen a kérdésen tényleg nehéz felülemelkedni, madártávlatból megnézni, körbeforgatni, s válaszolni: vajon helyesen szeretem-e önmagam? A teljesség igénye nélkül következik néhány gondolat(ébresztő) arról, hogyan lehetne ebben is az összhangra törekedni.

Szeresd magad annyira, hogy…

…beismerd a korlátaid. Nem kell mindenre igent mondanod, még akkor sem, ha nemes ügyről, segítségről, szolgálatról van szó. Végesek az energiáink, az időnk még inkább, nem a mi feladatunk a világ összes problémáját megoldani.

…észrevedd, ha segítségre szorulsz. Testünknek-lelkünknek meg kell adnunk, amire szüksége van. Előfordulhat, hogy az átlagosnál nagyobb a hiány, és csak szakember tud segíteni. Nőnek, férfinak egyaránt lehet olyan testi/lelki problémája, amit egyedül nem tud megoldani, olyan traumája, amit egyedül nem tud feldolgozni. Ne szégyellj orvoshoz, tanácsadóhoz, lelkigondozóhoz, pszichológushoz fordulni!

…megadd a testednek, amire szüksége van. Nem bűn egy fárasztó időszak után két órával többet aludni vagy kisgyermekes anyukaként rábízni a pici felügyeletét valaki másra, hogy kicsit kipihend magad. Ha éhes vagy, egyél, ha álmos vagy, akkor próbálj pihenni, ha fázol, vegyél fel egy pulcsit, még akkor is, ha eltakarja a csinos ruhád. Ha mozgáshiányos életmódot folytatsz, próbálj egyensúlyt teremteni, és karban tartani a tested, tornázni, futni, edzeni, kerékpározni, kutyát sétáltatni. A testünk a lelkünk otthona: vigyáznunk kell rá. Már csak azért is, mert fejenként csak egyet kapunk belőle.

…megadd magadnak a megfelelő mennyiségű időt. A Prédikátor könyvében sok példát találunk erre: megvan az ideje a gyásznak, a szomorúságnak, a megvigasztalódásnak, az örömnek. Magyarul: hagyj időt magadnak, hogy feldolgozd, ami történik veled! Nincs arra forgatókönyv, mennyi idő alatt regenerálódik a lélek nagy fájdalomból, veszteségből. Arra sincs, mennyi ideig tart a bizalom, szeretet, lelkesedés kialakulása. Adj időt – magadnak is!

…ne élj és lélegezz mérgező kapcsolatban. Légy bátor, s lépj ki a rossz társaságból, negatív kisugárzású emberek köréből, ha visszahúznak, rossz irányba mozdítanak, rombolnak, s nem építenek.

…gondoskodj apró örömforrásokról. Nem lehet végtelenül adni, az énidő fontos: feltöltődésre mindenkinek szüksége van. Rá kell jönnöd, mi az, ami pici színfoltot jelent a kedved számára: hobbi, virágöntözés, állatsimogatás, sport, szabadban töltött idő, olvasás, sütés, vásárlás, zenehallgatás.

Ne szeresd magad annyira, hogy…

…az egód Isten fölé kerekedjen. Ha Istenben kevésbé bízol, kevésbé szereted, az jele lehet annak, hogy túlságosan magadat helyezed saját életed középpontjába. A „valósítsd meg az álmaid”, „merj nagyot álmodni” mottók önmagukban nem jelentenek rosszat. De ha a tervezés folyamatából kihagyod Istent és csak a saját erődre, képességeidre támaszkodsz, az egyensúly könnyen felborulhat.

…csak te töltődj fel, s elfelejts adni. Olyanok vagyunk, mint a levél. Üzenet, amit Isten írt, valaki másnak. Ha megtartod, amit kapsz, elveszíted a funkciódat, ha adsz belőle, gyarapszik. Olyan szép ez az ellentmondás, nem?

…csak a saját véleményed, munkád, gondolataid, szükségleteid tartsd tiszteletben. Az is lehet építő és hasznos, amit más gondol, az is lehet alapos, amit más végez el. Nem csak te vagy a világon.

…csak azt a szolgálatot vállalod el, ami maximálisan a saját komfortzónádon belül van. Néha hajlamosak vagyunk kifogást kifogásra halmozni, hogy bizonyos feladatokat ne kelljen elvégeznünk.

…mások boldogtalansága árán légy boldogabb. Nem baj, ha örömet okoznak a pozitív események. De baj, ha annak örülünk, hogy a másiknak rosszabb. Ugyanígy az is rossz, ha kárt okozunk másnak saját boldogságunk kedvéért.

…képtelen légy a változásra. Nem vagyunk tökéletesek, sosem. Egy dolog állandó: a változás.

Egyik példában sem könnyű a ló innenső oldalán maradni. Nem állítom, hogy én tökélyre fejlesztettem volna a két part közötti lavírozást. Az Istennel és az önmagammal való kapcsolatom is hullámzó, hol mélyebb, hol magasabb pontján vagyok az idő és a történések sodrában hömpölygő víztömegnek. Van fulladozós, van napozós időszak. Abban viszont biztos vagyok, hogy a világba való beilleszkedésünknek, mások szeretésének, az érzelmek, problémák, próbatételek kezelésének legmeghatározóbb tényezője az Istennel ápolt viszonyunk mellett az önmagunkkal való kapcsolatunk állapota.

Kiss Julianna

Szólj hozzá a bejegyzéshez!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .