|
|
Imádkozhatsz így: „Szentlélek, Életnek Ura, szent világosság, tündöklő fény, jöjj most és tölts be a te bölcsességeddel, hogy meglássam azt, ami bűn, hiba, rossz, tévút az életemben! Szentlélek, ismeretnek Lelke, segíts, hogy még jobban megismerhessem Őt, aki elküldött téged! Szentlélek, vigasztalásnak Istene, jöjj most, és gyógyítsd életem! Ámen!”
Olvasmány: Ézsaiás 51
Nagyító alá: Hallgassatok rám, akik igazságra törekedtek, és az URat keresitek! Tekintsetek a kősziklára, melyből kivágattatok, és a kút üregére, melyből kiásattatok! Tekintsetek atyátokra, Ábrahámra, és Sárára, aki szült benneteket! Csak egymaga volt, amikor elhívtam, de megáldottam és megszaporítottam. Bizony, megvigasztalja Siont az ÚR, minden romot megvigasztal benne. Olyanná teszi pusztaságát, mint az Éden, kopár földjét, mint az ÚR kertje. Boldog örvendezés hangzik majd benne, magasztalás és hangos zsoltárének. Ézsaiás 51,1-3
|
|
|
Ha éppen kárpátaljai vagy, akkor talán nem is állhat messze tőled Izráel szituációja, amelyben ezek az igék megszólalnak. Izráel ugyanis fogságban van, idegen uralom alatt, Babilonban. Ha figyelmesen olvasod az egész részt, akkor talán felfedezhetted, hogy milyen elkeserítő is a sorsuk (ebben segítenek a 13, 20, 23. versek): nyomorúság, nyomorgatás, félelem, kiszolgáltatottság, szenvedés, idegenség-érzet – csak címszavakban. Nézzük meg közelebbről, mit mond az Úr az első három versben:
- Ezek az igék nem mindenkinek szólnak. Kiket jelöl meg, kiknek a figyelmét kéri Isten?
- Mit jelent törekedni az igazságra (Pál kétszer is erre buzdítja Timótheust: 1Tim 6,11; 2Tim 2,22)? Mit jelenthet keresni az Urat?
- Merre fordítja Izráel figyelmét Isten, amikor ezt mondja „Tekintsetek…”?
- Mit tudsz Ábrahámról és Sáráról? Miért említheti őket az Ige?
- Egyetlen mondatban foglalja össze Isten az egész Ábrahám-sztorit: miben? Miért fontos ez? Mire mutat ez rá?
- Figyeld meg az igéket Ábrahámmal kapcsolatban: mi vonatkozik Ábrahámra és mi utal Isten tetteire? Látod a kontrasztot: ki cselekszik?
- Mi érthető a 3. versben a pusztaság alatt? (vö. Ézsaiás 1,7)
- Milyen kontrasztokat fedezel fel a 3. versben? Milyen asszociációid vannak az édenkerttel kapcsolatban, hogyan képzeled el?
- Milyen hangulattal zárul a szakasz?
- Milyen ívet tudnál magadban lefesteni ebben a három versben: hol van most Izráel, mi történt a múltban, mit ígér Isten, mi fog történni a jövőben?
- Arra biztatlak ma, hogy készíts egy listát a magad „Ábrahám-Sára történeteiddel”, gondolj vissza azokra az eseményekre, akár kicsire, akár nagyra, amikor Isten csodálatos és hihetetlen módon munkálkodott az életed egy-egy mozzanatában. Írd le, jegyezd fel, és meríts belőle erőt a mostani pusztában, és ne feledd: Ő „tegnap, ma és mindörökké ugyanaz” (Zsidók 13,8)!
|
|
 |
|
|
Ebben a mostani pusztában Isten a múltba küldi vissza népét: tekintsetek vissza Ábrahámra, egyedül volt, öreg volt, a felesége is ugyanígy, lehetetlen volt, hogy egyáltalán nekik még gyerekük legyen – mégis én elhívtam, én megáldottam, én megszaporítottam. Nézz vissza és csodálj meg, mit tettem! Most pedig, ebben a nyomorult pusztaságban, ebben a kopár földben, ahol most vagy, amiben szomjazol, amiben szükséget szenvedsz, amiben ínséget tapasztalsz, gondolj bele: ÉN nem változtam. Aki csodát művelt egykor, az ugyanúgy képes csodát tenni ma is. Egy csettintés és a puszta édenné változhat, a kilátástalanság reményteljes jövővé.
…
Szól Isten vigasztalása feléd ma is: Ő képes újat cselekedni, Ő képes betölteni még örömmel, zengedezéssel a most még romokban heverő lakatlan várost is. Mert Ő Isten. De ez az ígéret tényleg nem mindenkié: akik az igazságra törekednek, akik az Urat keresik – azok tapasztalhatják meg a csodát ma is!
|
